Rakéták és fenyegetések
Az elmúlt hét az orosz rakéták jelentette fenyegetés fokozódása jegyében telt Ukrajnában.
Minden azzal kezdődött, hogy november 20-án az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége figyelmeztetést adott ki egy lehetséges „jelentős légitámadásról”. Tájékoztatásuk szerint „konkrét információval” rendelkeznek a potenciális támadásról, ezért megelőző intézkedésként kijevi nagykövetségük aznap zárva tart. Az amerikai példát követve bezárta külképviseletét Olaszország, Spanyolország és Görögország is – közölte a DW.
Az ukrán kormányzat jól érzékelhetően nem örült az elharapózni látszó hisztériának, s mindenkit arra kértek, hogy ne üljenek fel az orosz megtévesztésnek. A háború 1001. napja rakétaveszély szempontjából nem különbözik az előző ezertől – érvelt a Külügyminisztérium.
November 21-én reggel azonban az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje közölte, hogy Oroszország először vetett be Ukrajna ellen interkontinentális ballisztikus rakétát a Dnyipro ellen végrehajtott támadásban.
A nyugati szakértők kezdettől kételkedtek benne, hogy interkontinentális rakétáról lett volna szó, inkább valamilyen kísérleti rakétatípusra gyanakodtak. A gyanút még aznap megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki televíziós beszédében közölte, hogy a csapást az új Oresnyik közepes hatótávolságú, hagyományos, hiperszonikus robbanófejjel szerelt rakétájukkal hajtották végre és „sikeres kísérletnek” nevezte a támadást. Nem rejtette véka alá, hogy a lépést válasznak szánják a nyugati hatalmak döntésére, amellyel engedélyezték fegyvereik felhasználását a mélységi csapásmérésre Oroszország területén.
Utóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kommentálta Putyinnak a Dnyipro elleni csapással kapcsolatos szavait.
„Ez nyilvánvaló és súlyos növelése a háború léptékének és kegyetlenségének, az ENSZ Alapokmányának cinikus megsértése Oroszország részéről – írta Zelenszkij Telegram-csatornáján, amelyet a BBC Ukrajina idéz. – És hangsúlyozom: Oroszországnak ez már a második lépése az eszkaláció felé egy éven belül. Az első ilyen lépés Észak-Korea bevonása volt az Ukrajna elleni háborúba egy legalább 11 000 katonából álló kontingenssel.”
A szakértők utóbb hosszasan értekeztek arról, vajon a Dnyipróra kilőtt fegyver az RSZ-26 Rubezs interkontinentális rakéta egy kísérleti változata lehetett-e, a hangsúly azonban nem az új fegyver paraméterein volt ezekben az órákban. A média aznap este jelentette, hogy törölték a Legfelső Tanács másnapra, péntekre tervezett plenáris ülését a kormánynegyedet fenyegető rakétatámadás veszélye miatt. Számos kormányhivatalban is minimálisra csökkentették aznap a munkahelyükön dolgozó hivatalnokok számát – tudósított a tsn.ua.
(szcs/dw.com/bbc.com/tsn.ua)
