A bírósági illetékről

„Érdekelne, hogy ki mentesül a bírósági illeték megfizetése alól hadiállapot idején?”

– A bírósági illeték megfizetése terén igénybe vehető kedvezményeket A bírósági illetékről szóló törvény (Закон України «Про судовий збір» – a továbbiakban: Törvény) 5. cikkelye tartalmazza. Miután számos jogalapot ismer a törvény, amely mentesít az illeték megfizetése alól, az alábbiakban csak a polgárokat közvetlenül érintő eseteket sorolom fel.

Mentesülnek a bírósági illeték megfizetése alól az eljárás során:

• a felperesek – a bértartozások behajtása és a munkahelyre való visszavétel iránti keresetek benyújtásakor;

• a felperesek – a sérülés vagy egyéb egészségkárosodás, valamint a magánszemély halála által okozott kár megtérítésére vonatkozó ügyekben;

• a felperesek – a tartásdíj behajtására, összegének emelésére, a gyermekre fordított pótlólagos kiadások megfizetésére, a tartásdíj késedelmes fizetéséért megállapítható kötbér (bírság) kirovására, a tartásdíj indexálása vagy behajtása módjának megváltoztatására vonatkozó ügyekben; valamint a kérelmezők – a tartásdíj behajtását elrendelő bírósági végzés iránti kérelem benyújtásakor;

•  felperesek – a vagyon-visszaszolgáltatással, ellentételezéssel, a vagyon értékének megtérítésével kapcsolatos viták esetén; illetve A politikai elnyomás áldozatainak rehabilitációjáról Ukrajnában című törvény alapján rehabilitált polgárok – a kárpótlással kapcsolatos vitákban;

• a mentális zavarban szenvedők és képviselőik – a pszichiátriai ellátás kapcsán a személyiségi jogok és érdekek védelmével összefüggő vitás kérdésekben;

• a felperesek – a bűncselekmény elkövetésével okozott anyagi kár megtérítésére vonatkozó ügyekben;

• azok a polgárok, akik a törvényekben meghatározott esetekben mások jogainak és érdekeinek védelmében keresettel fordulnak a bírósághoz;

• a második világháború következtében fogyatékossággal élők, valamint az elesett vagy eltűnt katonák (partizánok) családjai, valamint a megállapított rendnek megfelelően velük azonos elbírálás alá eső személyek;

• a rokkantak I. és II. csoportjához tartozó személyek, a fogyatékossággal élő gyermekek és a cselekvőképtelen, fogyatékossággal élő személyek törvényes képviselői;

• a felperesek, akik a csernobili katasztrófa áldozatainak I. és II. kategóriájába sorolt polgárok;

• a választópolgárok – a választói névjegyzék pontosításával kapcsolatos ügyekben;

• a katonák, hadkötelesek és tartalékosok, akiket kiképzésre (vagy ellenőrzésre) és rendkívüli összetartásokra hívnak be – a katonai szolgálattal, valamint szolgálati kötelezettségeik ellátásával kapcsolatos ügyekben;

• a háborús cselekmények résztvevői, a méltóság forradalmának sérült résztvevői, Ukrajna hősei – a jogaik sérülésével kapcsolatos ügyekben;

• a felperesek – A menekültekről és a pótlólagos vagy ideiglenes védelemre szoruló személyekről szóló törvény (Закон України «Про біженців та осіб, які потребують додаткового або тимчасового захисту») 12. cikkelyében előírt esetekben;

• a magánszemélyként (az egyéni vállalkozók kivételével) hitelezők – akik fizetési hátralék, a polgárok életének és egészségének károsodásából eredő kötelezettségek, a jogdíjak és a tartásdíj megfizetésére vonatkozó követeléssel fordulnak az adóshoz a csőd (fizetésképtelenség) miatti eljárás megindításának bejelentését követően, valamint az adós csődjének bejelentése után;

• a felperesek – akik keresetet nyújtanak be a harci cselekmények résztvevője státusz megadásával kapcsolatos vitákban A háborús veteránok státuszáról, szociális védelmük garanciáiról szóló törvény (Закон України «Про статус ветеранів війни, гарантії їх соціального захисту») 6. cikkelye első bekezdésének 19–21. pontjai alapján;

• az életfogytiglani, határozott időre szóló szabadságvesztésre és szabadságvesztéssel nem járó büntetésre ítéltek, valamint az őrizetbe vett személyek – azokban az ügyekben, amelyek a büntetésük alatt a bíróság hatáskörébe tartozó kérdésekben állnak elő a Büntetőeljárási törvénykönyv (Кримінальний процесуальний кодекс України) 537. cikkelyének megfelelően, ha a személyes számlájukon nincs elegendő pénz a bírósági illeték megfizetéséhez;

• a felperesek – az Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről való kényszerű áttelepüléshez, élet elvesztéséhez, sebesüléshez, fogságba eséshez, törvénytelen szabadságvesztéshez, elrabláshoz, valamint a megrongálódott és megsemmisült ingatlantárgyak utáni kártérítéshez szükséges dokumentumok elvesztéséhez vezető fegyveres támadással, fegyveres konfliktussal, Ukrajna területének ideiglenes megszállásával, természeti vagy technogén természetű rendkívüli helyzetekkel összefüggésben jogi jelentőséggel bíró tények megállapítására vonatkozó ügyekben;

• a felperesek – az Oroszországi Föderáció mint agresszor állam ellen az Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről való kényszerű áttelepülést, élet elvesztését, sebesülést, fogságba esést, törvénytelen fogva tartást, elrablást, valamint az ingó és/vagy ingatlantulajdonhoz való jog megsértését eredményező fegyveres támadásból, fegyveres konfliktusból, Ukrajna területének ideiglenes megszállásából fakadó anyagi vagy nem anyagi természetű kár megtérítésére indított eljárásokban;

• a felperesek – Az 1917–1991-es kommunista totalitárius rendszer áldozatainak rehabilitációjáról szóló törvény alapján keletkezett jogviszonyban a Nemzeti Rehabilitációs Bizottság határozatai ellen benyújtott kereseteknél.

Ezenkívül a Törvény 7. cikkelyének 1. pontja értelmében a befizető személy kérelmére a bíróság végzése alapján részben vagy teljes egészében visszafizetik az illetéket, amennyiben:

• csökken a kereset értéke, vagy a befizetett bírósági illeték meghaladja a törvényben megállapított összeget;

• a keresetet vagy a fellebbezést visszahívják;

• elutasítják az elsőfokú, a fellebbviteli vagy a semmisségi eljárás megindítását az ügyben;

• a keresetet vagy panaszt érdemben nem vizsgálta a bíróság (kivéve azokat az eseteket, amikor azért maradt el a kereset vizsgálata, mert a felperes ismételten, méltánylandó ok nélkül nem jelent meg a bíróság előtt, vagy hagyta el az ülést; illetve ha nem kérelmezte a kereset vizsgálatát távollétében; ha nem nyújtotta be a bíróság által igényelt anyagokat; vagy maga kérelmezte az érdemi vizsgálat elhagyását);

• lezárják (megszüntetik) az eljárást (kivéve azokat az eseteket, amikor az eljárás a felperesnek a keresettől való elállása miatt zárul le, és a bíróság ezt elfogadja) – a másodfokú és a semmisségi eljárás esetében is.

Emellett a bíró bizonyos esetekben – elsősorban szociális megfontolásokból – saját hatáskörben is csökkentheti a bírósági illeték mértékét, vagy felmentheti a kérelmezőt a megfizetése alól annak kérelme alapján.           

hk