A rendőri intézkedéssel szembeni ellenállásról

„Sokan látták, amikor a rendőr az utcán megragadta az ártatlan ismerősöm karját, holott ő mozdulatlanul állt előtte. Amikor meg akarták bilincselni, az ismerősöm védekezni próbált, ezért később megvádolták, hogy ellenállt a rendőri intézkedésnek. Elítélhetik ezért? Mindig a rendőröknek van igaza?”

– A rendőr speciális jogkörökkel felruházott hatósági személy. A nemzeti rendőrségről szóló törvény (Закон України Про Національну поліцію) 62. cikkelyének 1. pontja kimondja, hogy a rendőr a rendőrségre ruházott jogkörök gyakorlása közben az állam képviselője. A második pont hozzáteszi: a rendőr törvényes követeléseinek végrehajtása minden magán- és jogi személy számára kötelező. A rendőr törvényes rendelkezéseinek vagy követeléseinek be nem tartása akadályozza a rendőrség normális működését, a közrend védelmére és a közbiztonság szavatolására irányuló hivatali teendők ellátását a hatóság képviselői által.

Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення – a továbbiakban: Ajtk.) 185. cikkelye szerint a dacos engedetlenség a szolgálati teendőit ellátó rendőr jogos rendelkezésével vagy követelésével szemben a polgárok nem adózó minimális jövedelme 8–15-szörösének (136–255 hrivnya) megfelelő pénzbírsággal vagy 40–60 órányi közmunkával vagy egytől két hónapig terjedő javítómunkával (20%-os keresetlevonás mellett) vagy legfeljebb 15 napi adminisztratív elzárással büntetendő. Ez a norma a rendőrök mellett a közrend és az államhatár védelmére alakult civil szervezetek tagjaira és a közrend fenntartásában részt vevő katonákra is vonatkozik.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének 1998. július 10-i állásfoglalása megállapítja: az Ajtk. 9. cikkelye szerint adminisztratív jogsértésnek (vétségnek) az a törvénysértő cselekvés (szándékos vagy gondatlanságból elkövetett), esetleg tétlenség minősül, amely sérti az állam- vagy a közrendet, a polgárok tulajdonát, jogait és szabadságait, a megállapított igazgatási rendet, és amelyért a törvény adminisztratív felelősséget állapít meg.

A továbbiakban a legfelsőbb bírósági állásfoglalás kifejti, hogy az Ajtk. 185. cikkelyének tartalmából ítélve a dacos engedetlenség a rendőr szolgálati feladatainak ellátása során nyomatékosan, több ízben megismételt törvényes követelései vagy rendelkezései teljesítésének megtagadása vagy dacos, kihívó formában kifejezésre juttatott megtagadása, amely egyértelmű megvetést fejez ki a közrendet felvigyázó személyek iránt.

A fentiek alapján a rendőrrel szembeni dacos engedetlenség miatti felelősségre vonáshoz, az adminisztratív (közigazgatási) eljárás lefolytatásához ez ügyben a következő feltételeknek kell egyidejűleg teljesülniük:

• a rendőrnek szolgálatban kell állnia (ami abból állapítható meg, hogy egyenruhát visel, jelvénye van, bemutatja a szolgálati igazolványát);

• a polgárnak dacos (esetleg dühödt, rosszindulatú) engedetlenséget kell tanúsítania, ami például abban nyilvánul meg, hogy a szabálysértő a rendőr által nyomatékosan és több ízben megismételt követeléseknek, rendelkezéseknek nem tesz eleget;

• talán mondani sem kell, hogy a rendőr követelésének, rendelkezésének jogszerűnek kell lennie, vagyis a törvény betűje szerint kell eljárnia.

Amennyiben e három feltétel valamelyike nem teljesül, az lehetetlenné teszi a személy közigazgatási felelősségre vonását a rendőrrel szembeni dacos engedetlenségért. Kétségtelen, hogy az események hevében nem mindig ítélhető meg teljes bizonyossággal, hogy kinek van igaza a törvény szerint: a rendőrnek, aki megbilincseli és előállítja a polgárt, vagy a polgárnak, aki megpróbál szembeszegülni a szerinte jogszerűtlen rendőri intézkedésnek. Az ilyen esetek kivizsgálása a bíróság feladata, ahol mindkét félnek bizonyítania kell az igazát.

A rendőrnek a dacos engedetlenségről adminisztratív (közigazgatási) jegyzőkönyvet kell felvennie. Ez megtörténhet közvetlenül a helyszínen (például az utcán) vagy a rendőrségen, ha a szabálysértőt előállították. A lényeg, hogy a jegyzőkönyvet legkésőbb a szabálysértést elkövető személy azonosításától számított 24 órán belül kell felvenni. A jegyzőkönyv két példányban készül, amelyből az egyiket át kell adni a közigazgatási felelősségre vont személynek.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: 1. elkészítésének időpontját és helyét, a jegyzőkönyvet készítő személy teljes nevét, beosztását; 2. a közigazgatási felelősségre vont személy adatait; 3. a közigazgatási szabálysértés helyét, idejét és mibenlétét; 4. a törvényi normát, amely jogsértésnek minősíti a történteket; 5. a tanúk és a sértettek – ha vannak – nevét, címét; 6. a közigazgatási felelősségre vont személynek a történtekhez fűzött magyarázatát; 7. az eljárás lefolytatásához szükséges egyéb információkat. Amennyiben a jogsértés anyagi kárt okozott, azt is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyvet (mind a két példányt) az összeállítója, vagyis a rendőr és a közigazgatási felelősségre vont személy írja alá. Ha vannak tanúk és sértettek, ők is aláírhatják a dokumentumot. Amennyiben az eljárás alá vont személy megtagadja az aláírását, ezt szintén fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyv elkészítésekor a rendőrnek ismertetnie kell az eljárás alá vont személlyel az Ajtk. 268. cikkelye által biztosított jogait és kötelezettségeit. A tájékoztatás tényét a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni, s a polgárnak azt külön alá kell írnia.

A közigazgatási felelősségre vont személyben felmerülhet, hogy aláírja-e a jegyzőkönyvet, vagy sem. Valójában az aláírás megtagadása önmagában nem befolyásolja a további eljárást és annak kimenetelét. De akár aláírja valaki a jegyzőkönyvet, akár nem, mindenképpen érdemes beleírni a jegyzőkönyvbe (vagy csatolni ahhoz egy külön lapon) az esetleges észrevételeit a történtekkel, a rendőrök eljárásával, magatartásával, a jegyzőkönyv felvételével és annak tartalmával kapcsolatban – ha vannak. A bíró ugyanis először ezekből az észrevételekből tájékozódik majd az ügyről a polgár szempontjából, s a közölt tényeknek döntő jelentőségük lehet az eljárás kimenetele szempontjából.

Tanácsos ragaszkodni hozzá, hogy a jegyzőkönyv felvétele tanúk (nem csak rendőrök) jelenlétében történjék. Beszámolójuk az eljárásról a bíróság előtt perdöntő lehet. Manapság ugyan már sokszor látni úgynevezett testkamerát a rendőrökön, amely rögzíti a történteket, azonban sose hagyatkozzunk kizárólag a technikára.

Mivel a rendőrök ismerik a törvényeket, a közigazgatási és a bírósági eljárás megannyi csínját-bínját, a polgárnak tanácsos ügyvédet fogadni.

hk