Megjelent a Magyar Múzsa legújabb száma

Még az elmúlt év decemberében jött ki a nyomdából a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat legújabb száma, a hétéves lap 35. darabja. Természetesen ebben a számban is szerepel kárpátaljai szerző. Tőlem – mondhatni stílszerűen – a Hol is vagy te, Kárpátalja? című próza található meg a lapban, továbbá Kron Zsuzsa festőművész Döntés előtt című munkája színesíti az illusztrációs kínálatot.

A lapindító tanulmány Barna Gábor tollából származik, amely Bálint Sándor életét és munkásságát mutatja be. Ugyancsak hosszabb tanulmánnyal jelentkezett Miklós Péter, amelynek címe Radnóti Miklós és a magyar líra hagyományvilága. Zilahy L. Ágnes, aki Zilahy Lajos író szellemi örökségének kutatója és ápolója, a neves irodalmár filmekkel kapcsolatos viszonyát ismerteti. A tanulmányoknál maradva, hosszú hallgatás után értékes munkával jelentkezett Kimmel István, írásának címe: Ékes, édes anyanyelvünk. Folytatódik Jobbágy Évának a Napkelet című folyóirat történetét feldolgozó sorozata.

A folyóirat szerkesztői külön blokkot szenteltek a száz éve született, kétszeres József Attila-díjas és egyszeres Kossuth-díjas költőnek, Váci Mihálynak. Cselényi György újságíró A sokaság fia címmel a költő életét és munkásságát mutatja be. A válogatás tartalmazza Madár János Váci Mihály intelmei című beszédét, amelyet 2024. november 12-én mondott el Nyíregyházán, a Váci Mihály Emlékkonferencián. Verset írt a költőhöz Serfőző Simon, Orosz Margit és Hanácsek Erzsébet. Részlet Váci Mihály Irodalom című verséből:

„Én nem a szent irodalomnak

szánva hurcoltam magamat,

hogy jobbra, balra igazodjak,

merre az érdek mutogat.”

Az emlékezésnél maradva, Sinka István emlékére írta Balladás bojtár című versét Tányér József. Homa János költő, az egri Agria című folyóirat főszerkesztője először publikál a folyóiratunkban, az Ami megmaradt című versét Pilinszky Jánosnak ajánlotta. Ugyancsak Pilinszky inspirálta Csontos Márta Csendkirály című munkáját. Szintén először jelenik meg nálunk Vaskó Ági, aki a Sóhajelűző című versében Radnóti Miklós alakját idézi meg. Oláh Tamás 80. születésnapjára írt verset Tornai Xénia, aki egyúttal a jubiláló költő Örökbe ékelődve című kötetéről is írt ajánlót.

Ne felejtsük el, hogy a folyóiratszám karácsony előtt jött ki a nyomdából, ezért nem maradhattak ki az ünneppel kapcsolatos írások sem. A téli ünneppel, Jézussal, a kereszténységgel kapcsolatos verssel jelentkezett Szuromi Rita, Péter Erika, Ujvári M. Ágnes, Szente B. Levente, Pethő Loránd, Sajtos Orsi, Lajtos Nóra és Mihályi Molnár László.

Hosszú szünet után jelenik meg nálunk újra Ambrus József székely költő, versének címe: Arctalan diagnózis.  

„testem figyel a vesztes mozdulatra

mert nincs rajtam semmiféle jelmez

a diagnózis kényszerített alázatra

ahol a hosszú élet megkegyelmez.”

A Múzsa hagyományaihoz hűen ebben a számban is túlsúlyban van a líra. A felsoroltakon kívül az olvasó találkozhat még Vitos Irén, Jóna Dávid, Simek Valéria, Marton Árpád, B. Tóth Klára, Diószegi Szabó Pál, Tari István, Vitéz Ferenc, Kocsis György, Aknay Tibor, Kapitány Gábor, Turai Laura, Drotleff Zoltán és Oláh András versével.

„sör mellett ücsörögtünk

a tóparti teraszon

fegyelmezetlenül idézgetve

kamaszkorunk zsákmányait

nyugtalanító voltál és decens

mint amikor magaménak képzeltelek”   

(Oláh András: szünetjelek)

Pozsonyi Ádám személyében is egy új szerzőt avattunk, novellájának címe: Látogatás a könyvtárszobában. Ugyancsak novellát hoztunk le Elmer Istvántól, Radnai Istvántól, a délvidéki Vicei Károlytól, Magyary Hunortól és Mártonfi Benke Mártától. Márta a folyóirat munkatársa, ő vezeti a Magyar Múzsa egyetlen állandó rovatát. A színes képzőművészeti melléklet a folyóirat közepén található, ezúttal Rieger Tibor szobrászművész életét és munkásságát ismerheti meg az olvasó.

A másik többé-kevésbé állandó rovat a Recenziók és versek címet kapta, ahol főként a folyóirat szerzői gárdájához tartozó alkotók legújabb könyveit mutatjuk be. A közelmúltban két nagyszabású, fontos és értékes kötet is megjelent. A Megrostált betűk című antológia a Múzsában eddig megjelent versekből nyújt reprezentatív válogatást. A kötetet a szerkesztője, Turbók Attila költő mutatja be. Ugyancsak decemberben jött ki a nyomdából folyóiratunk főszerkesztőjének, dr. Lovas Dánielnek az új kötete is, A Városliget története címmel. A vaskos könyvről Kiss Erika szakújságíró írt ismertetőt.

Mindig is adtunk a folyóiratunk megjelenésére, nekem a kedvenc színem a zöld, de nem ezért lett a lap alapszíne. Az új szám első borítóján Mártonfi Benke Márta Zúzmarás táj című festménye, a hátsó borítón pedig Rieger Tibor Pannonhalmi díszkapu című munkája látható. A folyóiratszámot Kron Zsuzsa mellett Kopócs Tibor, P. Boros Ilona és Kotaszek Hedvig munkái illusztrálják.

Minden olvasó figyelmébe ajánlom a Magyar Múzsát! Folyóiratunk elektronikus formában a világhálón is olvasható, a lapot kiadó Magyar Újságírók Közössége oldalán: https://muk-press.hu/magyar-muzsa-archiv-pdf/

Lengyel János