A hagyma tárolása során előforduló betegségek 2.
A vöröshagymán tárolása során számos betegség megjelenhet. A hagymák már a felszedés előtt is megfertőződhetnek, de leggyakrabban a tárolás közben alakul ki a hagymafejek megbetegedése. Az alábbiakban ismerkedjünk meg a hagymát fenyegető betegségekkel!
A hagyma erviniás lágyrothadása
A hagymán a nyaki részről kiinduló lágy, bűzös rothadás figyelhető meg, amely fokozatosan átterjed a pikkelylevelekre. A hagyma megpuhul, és ha megnyomjuk, a nyaki részen keresztül baktériumnyálka ömlik ki.
A kórokozó a hagymával kerül be a termőhelyről a tárolóba. Amennyiben a tárolási hőmérséklet 10 oC alatti, a baktérium jelenlétének gyakorlatilag nincs jelentősége. A kórokozó 10 oC felett kezdi el megfertőzni a hagymákat. A baktérium a hagyma szöveteiben rendkívül gyorsan terjed, és 2–4 hét alatt a teljes rothadását okozza.
A hagyma botritiszes betegsége
A legjellegzetesebb tünetek a hagymafejen főleg a tárolóban jelentkeznek. Ilyenkor leggyakrabban a hagymafej nyaki részén és tönkjénél, esetenként – ha a buroklevél megsérült – a hagymafej oldalán észlelhető rothadás. A burokleveleket lehántva vagy a hagymafejet kettévágva megfigyelhetjük, hogy a húsos levelek szürkésbarnák, enyhén vizenyősek, de nem bűzösek. Később magas hőmérsékleten (magas hőmérsékletű tárolóban) a buroklevelek alatt dús, szürkésbarna gyep látható. Alacsony hőmérsékleten viszont szürkésfehér bevonat jelenik meg. Végül a hagymafej elrothad, mumifikálódik.
A kórokozó fertőzési forrásai a talaj, a hagymafej vagy a hagymahulladék. A kórokozók a hagyma fejlődése során a fokozatosan elszáradó, esőtől átnedvesedett levélrészeken telepednek meg. A hagyma biológiai érésének velejárója, hogy a levelek fokozatosan elszáradnak, a hagyma szára a talaj felett elvékonyodik, majd megdől. A dughagymáról szaporított vöröshagyma augusztus elején, a magról vetett hagyma pedig augusztus végén, szeptemberben érik. Ha ilyenkor csapadékos az időjárás, akkor a hagyma nehezen érik be, száradó levele lédúsabb marad, s a hagymafej nyaki része nem záródik jól. A leveleken megtelepedett kórokozók a hagyma nyaki részén keresztül a húsos pikkelylevelekbe jutnak, és ott szétterjednek (rothadás a hagymafej nyaki részén).
A kórokozók az ép külső, száraz buroklevélen át nem hatolnak be, mert a buroklevél sejtnedve e gombákat gátló anyagot tartalmaz. Ha azonban a hagymát felszedés után sokáig napon szárítják, és a vékony buroklevelek felrepednek, vagy felszedéskor a hagymafejen sérülések, zúzódások keletkeznek, akkor a sebek a kórokozók behatolásához nyitott kapuként szolgálnak. Ilyenkor a rothadás a hagymafej oldalán látható.
A hagyma fuzáriumos rothadása
A vöröshagyma romlása legtöbbször a tönkjénél jelentkezik, a talajban élő kórokozók ott hatolnak be a hagyma alsó, állandóan nedves környezetben lévő részébe. A talajban élő fuzáriumgomba (Fusarium oxysporum f. sp. cepae) már a szántóföldön megfertőzi a hagymát, és a betegség betakarítás után tárolási rothadásként folytatódik. Ilyenkor az alapi rész enyhén megpuhul, és a húsos levelekbe húzódó világosbarna elszíneződés látható. A hagyma alapi részét fehér, majd rózsaszín bevonat takarja. A hagyma később mumifikálódik. A hagymát a gomba bármely fejlődési szakaszában megfertőzi, különösen súlyos kárt a növényeken okozott sebzéseken keresztül okoz.
Védekezés a betegségekkel szemben
Tulajdonképpen csak megelőzni tudjuk e betegségeket, méghozzá azzal, ha betartjuk a felszedés és a tárolás helyes menetét, amelyet már egy korábbi cikkben ismertettünk.
Arra kell törekedni, hogy a hagyma felszedése mindenképp még a száraz, csapadékmentes időszakra essék. A hagyma felszedését akkor kell megkezdeni, amikor a növekedése már befejeződött, és lombja leszáradt.
Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
