A bérlő kilakoltatásáról

 „A bérlőm ragaszkodott hozzá, hogy kössünk szerződést, különben a cége nem fizeti meg a lakbérét. Most aztán, hogy a szerződés lejárt, nem hajlandó kiköltözni, mondván, a lakót védi a törvény. Van ennek alapja?”

– Ukrajna Lakástörvénykönyvének (Житловий Кодекс України – a továbbiakban: Ltk.) 9. cikkelye értelmében senkit nem lehet kilakoltatni az általa használt lakóhelyiségből, és senkit sem lehet korlátozni a lakóhelyiség használati jogában másként, mint a törvényekben leírt okokból és módon.

Az Ltk. 169. cikkelye szerint a polgár tulajdonában lévő ház (lakás) lakóhelyiségeire kötött bérleti szerződés megszűnése (törvényes felmondása vagy lejárta) esetén a bérlő és a vele együtt élő személyek kötelesek elhagyni a lakóhelyiségeket, amennyiben pedig megtagadják ezt, bírósági végzéssel – más lakóhely biztosítása nélkül – kilakoltathatók.

A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 526. cikkelye értelmében a vállalt kötelezettséget a szerződés feltételeivel és a Ptk.-val, egyéb törvényekkel összhangban kell teljesíteni, ilyen követelmények hiányában pedig az üzletmenet szokásaival vagy egyéb, általában támasztott követelményekkel összhangban. A Ptk. 629. cikkelye értelmében a szerződés a felekre nézve kötelező.

A Ptk. 785. cikkelye egyértelműen kimondja, hogy a szerződés lejártát követően a bérlő köteles a tárgyat (lakást) haladéktalanul visszaadni a bérbeadónak abban az állapotban, amelyben azt átvette – figyelembe véve a normál elhasználódást –, vagy a szerződésben rögzített állapotban. A lakás átadása általában átvételi és átadási jegyzőkönyv alapján történik az esetleges jövőbeni félreértések vagy konfliktusok elkerülése érdekében.

A tulajdonosnak jogában áll visszakövetelni a tulajdonát képező ingatlant attól a személytől, aki azt megfelelő jogalap nélkül jogellenesen birtokba vette (lásd a Ptk. 387. cikkelyét!).

A Ptk. 391. cikkelye szerint az ingatlantulajdonosnak jogában áll követelni az akadályok megszüntetését, ami a vagyontárgyának használatát és az azzal való rendelkezési jogának gyakorlását illeti. Azonban a Ptk. 764. cikkelye szerint, ha a bérlő a bérleti szerződés lejárta után tovább használja az ingatlant, s a bérbeadó ez ellen egy hónapon belül nem emel kifogást, a szerződést a korábban megállapított időtartamra megújítottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Ptk. 387. cikkelye nem alkalmazható. Ha tehát a bérlő a szerződés lejárta után továbbra is a lakásban lakott, és fizette a lakbért, a tulajdonos pedig nem emelt kifogást ez ellen, akkor a szerződést meghosszabbítottnak kell tekinteni, s nem követelhető a bérlő kilakoltatása.

Összefoglalva, ha a bérlő a szerződés lejárta után a távozásra való felszólítás ellenére a lakásban marad, az jogellenes. Amennyiben a bérlő megtagadja a lakóhelyiség elhagyását, a lakás tulajdonosának jogában áll a bírósághoz fordulni a probléma megoldása érdekében. A keresethez legalább a tulajdonjogot igazoló dokumentumok és a bérleti szerződés másolatát csatolni kell.

hk