Az ügyvéddel kötendő jogsegélynyújtási megállapodásról

2025. február 4., 12:09 , 1246. szám

„Minek alapján jár el az ügyvéd az ügyfél nevében? Milyen kötelezettségei vannak ilyenkor?”

– Az érdekképviseletről és az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Про адвокатуру та адвокатську діяльність – a továbbiakban: Törvény) értelmében az ügyvédi tevékenység a jogsegélynyújtásról kötendő szerződés alapján történik. Ez az első olyan dokumentum, amelyet az ügyvéd az ügyféllel aláír. A megállapodás értelmében az egyik fél (az ügyvéd, ügyvédi iroda, ügyvédi egyesülés) kötelezettséget vállal arra, hogy a másik szerződő félnek (az ügyfélnek) jogi segítséget nyújt a szerződésben meghatározott módon és feltételekkel, a másik fél pedig vállalja a jogsegély díjazását, illetve a szerződés teljesítésével járó esetleges költségek megtérítését – ha a szerződés ilyen költségtérítést ír elő.

Ami a jogsegélynyújtásról szóló megállapodás formáját és tartalmát illeti, a Törvény 27. cikkelye értelmében kötelező írásba foglalni a szerződést. Bizonyos esetekben szóban is létrejöhet a megállapodás, például olyankor, ha jogi konzultációról van szó, vagy ha az ügyfélnek sürgős jogi segítségre van szüksége, s az adott körülmények között nem lehetséges írásba foglalni a szerződést – azzal a feltétellel, hogy a felek a lehető legrövidebb időn belül leírják, hogy miről állapodtak meg.

A Törvény 28. cikkelye szerint az ügyvédnek tilos szerződést kötnie, és köteles megtagadni a szerződés teljesítését:

– összeférhetetlenség vagy annak lehetősége esetén – lásd az Ügyvédi etikai szabályzat (Правила адвокатської етики – a továbbiakban ÜESZ) 9., 20. pontjait!;

– ha az ügyfél által elérni kívánt eredmény vagy az eléréséhez szükséges eszköz, amelyhez az ügyfél ragaszkodik, jogsértő, ellentétes Ukrajna Alkotmányával és Ukrajna törvényeivel, az állam és a társadalom érdekeivel, erkölcsi alapelveivel és az ügyvédi esküvel;

– ha az ügyfél megbízása túlmutat az ügyvéd szakmai jogain és kötelességein (lásd az ÜESZ 19. cikkelyét!);

– ha az ügyvéd részt vett az adott eljárásban, és ez az eljárási jog értelmében kizáró okot jelent;

– ha a megbízás teljesítése olyan információ nyilvánosságra kerüléséhez vezethet, amelyre vonatkozik az ügyvédi titoktartás (lásd az ÜESZ 10. cikkelyét!) – kivéve, ha az érintett ügyfél ehhez írásban hozzájárul (lásd az ÜESZ 22. cikkelyét!);

– ha az ügyvéd a perben, a büntetőeljárásban stb. részt vevő tisztviselő családtagja vagy közeli hozzátartozója;

– ha a szerződés teljesítése ütközhet az ügyvéd, családtagjai érdekeivel, szakmai kötelezettségeivel és egyéb összeférhetetlenséggel összefüggő körülményekkel.

A jogsegélynyújtásra irányuló megbízás elfogadásakor az ügyvédnek mérlegelnie kell a lehetőségeit annak teljesítésére (ÜESZ, 17. cikkely).

Az ügyfél kérésére a szerződéskötés előtt az ügyvédnek (ügyvédi irodának, ügyvédi egyesülésnek) tájékoztatnia kell ügyfelét, hogy rendelkezik-e a megfelelő minősítéssel hivatásos jogsegély nyújtásához az adott ügyben, és az olyan körülményekről, amelyek esetleg összeférhetetlenséghez vezethetnek (ÜESZ, 16. cikkely).

Az ügyvéd köteles megőrizni az ügyvédi titkot azokkal az információkkal kapcsolatban is, amelyek olyan személytől kerültek a birtokába, aki szerződéskötést javasolt (lásd a Törvény 28. cikkelyének 2. pontját!).

A jogsegélynyújtásról kötendő szerződésben javasolt rögzíteni az ügyfél kötelezettségeit is:

– az ügyvédet köteles teljeskörűen tájékoztatni, megbízható információkkal, dokumentumokkal, anyagokkal látni el;

– tájékoztatni az ügyvédet arról, hogy kötött-e az ügyfél jogsegélynyújtási szerződést más ügyvéddel, ügyvédi irodával;

– köteles a szerződés időtartama alatt az ügyvédet értesíteni és vele egyeztetni a szerződés tárgyával kapcsolatos jogi jelentőséggel bíró cselekmények végzéséről.

A jogsegélynyújtási szerződés hatálya annak megfelelő teljesítésével (a szerződés időtartamának lejártával) megszűnik.

Szerződésbontás esetén az ügyvéd köteles:

– visszaadni az ügyfélnek a tőle kapott iratokat, valamint a megbízás teljesítése során más személyek által az ügyvédnek kiadott iratokat;

– tájékoztatást adni az elvégzett munkáról;

– átadni az ügyvéd rendelkezésére álló eljárási iratok másolatait.

A szerződésbontás esetére vonatkozó kötelezettségek nem érvényesek, ha a megállapodás felbontására az abban foglaltaknak az ügyfél általi súlyos megsértése miatt kerül sor (ÜESZ, 35. cikkely).

Jó tudni, hogy az ügyvédnek a titoktartással és összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségei a szerződés megszűnését követően is fennmaradnak.

hk