Hagyományos farsangi fánkot sütöttek a csapi nyugdíjasklubban

Tizenegy évvel ezelőtti megalakulásakor a csapi nyugdíjasklub tagjai úgy döntöttek, hogy felidézik, megőrzik és ápolják a magyar néphagyományokat. Ez a munka azóta is folyik. Legutóbb farsangi fánkot sütöttek, méghozzá nyolcfélét. Az ünnepség keretében „eltemették” a telet is.

Nagy volt a sürgés-forgás a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) csapi rendezvényközpontjában. Egész pontosan a konyhájában, ahol a szakácsasszonyok kísérleteznek. Hidegen kelt tésztából sütnek fánkot, és a töltelék sem a megszokott.

„Ez most egy újfajta tészta, jobban mondva számunkra újfajta, mert ezt nem a melegben kell keleszteni, hanem a hűtőben. Este bedagasztottam, reggelig a hűtőben volt. Nagyon könnyű és finom tészta lett belőle. A hagyományoktól eltérően húsos és káposztás fánkokat is készítettünk a kelt tésztából, hogy a férfiaknak is legyen belőle a szájuk íze szerint, mert nem mindenki szereti az édeset vagy lekvárosat. Hála Istennek, minden fajta jól sikerült” – mondta el Lukács Margó, a nyugdíjasklub egyik tagja.

Több háziasszony is úgy döntött, hogy otthon a hagyományos recept alapján készíti el a farsangi fánkot. Barna Katalin csapi nyugdíjas a nagymamájától és az édesanyjától tanulta meg az elkészítési módját. Igaz, hogy a kelt tészta ízesítése már az ő ötlete volt: „Tettem bele egy kis rumot, illetve belereszeltem a citrom héját. A megkelt tésztát kiszaggatom, a közepére lyukakat csinálok, az lesz a lekvár helye. A forró olajba téve oda kell figyelni, hogy szép aranyszínűre süljön meg. Aztán mindenki ízesítheti, díszítheti a saját ízlésének megfelelően. Mi ma glazúrral, illetve porcukorral készítettük amellett, hogy szilva-, barack- és ribizlilekvárral ízesítettük.”

A kiállításon nyolcféle ízesítésű fánk szerepelt. Barack-, szilva-, ribizli-, málna-, alma- stb., illetve még rózsalekváros is volt közöttük. Na meg az elmaradhatatlan – ahogy itt nevezik – pucér fánk. Ezen nincs semmilyen lekvár. Mindenki saját szája íze szerint tehet rá.

Szabó Katalin, egy másik klubtag is örömmel mondta, hogy mindegyik fánk ízlett a számára. „A káposztás és húsos is érdekes, bár az már nem a magyar fánk világa, ez inkább a többnemzetiségű Kárpátalja ízvilága, vagyis az úgynevezett »piroski«. A húsost nagyon jól el lehet készíteni, főleg, ha magyarosan fűszerezzük” – tette hozzá.

Ilyenkor van igazán nagy jelentősége egy összetartó közösségnek, amelynek tagjai, ha szükség van rá, segítik, vigasztalják egymást.

„Vannak közöttünk olyanok, akiknek munkahelye is van, de mindig szánnak a klub összejöveteleire időt. Szalonnasütéseket, lekvárfőzéseket stb. szervezünk. Már egész évre megvan a programunk – mondta el Molnár Katalin, a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának korábbi elnöke. – Testvérvárosunkat, Záhonyt is meghívjuk, ők pedig minket is mindig visszahívnak a különböző rendezvényeikre. Nagyon jó a társaság, víg kedélyű, itt szomorúságnak helye nincs. A háború előtt bálokat is szerveztünk. Abban bizakodunk, hogy minél hamarabb eljön a béke” – fogalmazott.

A nyugdíjasklub valamennyi rendezvényén fellép az énekkar.

Kovács Csaba, aki aktív zenész, három éve vette át az irányítását. Azóta a tagok száma folyamatosan nő, a repertoár pedig bővül a népdaloktól kezdve az egyházi énekeken keresztül az operettig.

„Jelenleg 22 nő és 9 férfi jár az énekkarba. Alig látom a sornak a végét, amikor éneklünk. Nagyon jó érzés töltött el ezért. Először egyszerű dalokat próbálgattunk. Próbáltunk ezeken keresztül felfejlődni egy olyan szintre, hogy már felléphessünk, és ne csak azért kapjuk a tapsot a közönségtől, mert a karba a nagymama vagy a nagyapa énekel, hanem azért, mert tényleg jól csináltunk valamit. Az első fellépések félve, kicsit lámpalázasan sikerültek, de aztán láttam rajtuk, hogy belejöttek és élvezik a dolgot. Sok helyre elhívtak már minket fellépni, többek között templomokba is” – számolt be Kovács Csaba. A visszajelzések ösztönzően hatnak, így még jobban odateszik magukat. „Vannak olyan nagyon régi magyar nóták, amelyek hallatán a férfitagok elsírták magukat. De ez nekem is egy nagy ajándék, és nagyon büszke vagyok rájuk” – mondta el örömmel az énekkar irányítója.

 A jelenleg már 61 tagot számláló csapi nyugdíjasklub legfőbb feladatának a hagyományok ápolását és továbbadását tűzte ki célul.

Belovics Lena, a klub elnöke elmondta, hogy mivel jelenleg táncolni és mulatozni nem nagyon lehet, ezért kitalálták a farsangi fánksütést és kiállítást, ami nem egy verseny, hanem 5 gazdasszony vállalkozókedve, amiért nagyon hálásak a számukra. A fánkokhoz 8-féle finom házilekvár is járt. „Összetart a magyar közösség, tartjuk egymásban a lelket, segítünk egymáson – anyagilag is –, de legfőképpen szellemileg kell egymást támogatni, mert sok idősnek nincs kihez szólnia sem, mert a családjaik szétszakadtak. A klub és a KMKSZ rendezvényterme nekünk a második otthonunk. Itt összejövünk, nagyokat beszélgetünk, nevetgélünk, mert ezek is kellenek az élethez. Reménységgel tekintünk a jövőbe, várjuk, hogy jöjjön el végre a béke” – fogalmazott az elnök asszony.

TV21 Ungvár/ B. TH.