Vasárnapi üzenet: 2025. március 9.

„Ugyan mi haszon van abból, ha nem eszitek a húst, de egymást meg rágjátok?”

A húsvétra való felkészülés szinte elengedhetetlen része a böjt (nagyböjt). Ezt a különböző keresztény egyházak más-másképpen élik meg. Vannak egyházak, ahol a hús- és tejes ételektől való tartóztatás a nagyböjt egyes napjaiban kötelező, de vannak, amelyek csak a hús fogyasztását tiltják. Akár olyan jelenséggel is találkozunk, hogy a hústól való tartózkodás felváltható más dolgokról való lemondásra, avagy a böjt alternatívájaként jó cselekedetek is helyettesítik a böjtöt. Ezeket a szabályokat mindenkinek tiszteltben kell tartania, és ki-ki a maga egyházának megfelelő előírások szerint kell hogy éljen.

Mindazonáltal bármely böjti szigort is vesszük figyelembe, Aranyszájú Szent János szavai, mely szerint „Ugyan mi haszon van abból, ha nem eszitek a húst, de egymást meg rágjátok?” – örök érvényűek. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a böjt időszakai biztosítják „az aszkézis és a bűnbánat időszakait, melyek fölkészítenek a liturgikus ünnepekre, és segítenek az ösztöneink fölötti uralom és a szív szabadságának megszerzésében” (KEK 2043). Ez azt jelenti, hogy a böjtnek valóban nem az a célja, hogy ne együnk meg ezt vagy azt, hanem az, hogy megtanuljunk uralkodni ösztöneink fölött, és így jussunk el a szív szabadságához. Ezért amikor az egyház arra kér minket, hogy tartózkodjunk valami anyagi dologtól, például ételtől, akkor valójában arra kér, hogy gyakoroljunk önuralmat, fegyelmezzük meg magunkat, ösztöneinket, testünket, hogy az életünk döntéseiben ne a test vágyai legyenek meghatározók, hanem a lélek akarata, amely Isten akaratával akar azonosulni. Ily módon, ha például megtanulunk tartózkodni a hústól, akkor nagyobb esélyünk van rá, hogy megtanulunk tartózkodni egymás rágásától. A helyes böjtölés tehát nevelés, önnevelés. A böjt sohasem lehet cél, csakis eszköz, amely eljuttat bennünket a szív szabadságára, vagyis hogy megtanuljunk helyesen választani a jó és a rossz között, hogy meglássuk, valójában mi az, ami jó, és mi az, ami rossz, mi erény és mi bűn. Hiszen a bűn az mindig szabadságnak álcázott rabság, amely a gonosz lélek birodalmába vezet, az igaz élet pedig valódi szabadság Isten országában. Akkor leszünk csak igazán szabadok, ha levetjük magunkról a bűn bilincseit, és Isten szerető ölelésébe adjuk át magunkat.

Kezdjük el a húsvéthoz való felkészülést pozitív gondolatokkal, lássuk meg a böjt igazi értelmét. Lebegjenek a böjti időszak alatt szemeink előtt Aranyszájú Szent János szavai: „A böjtölőnek tartózkodnia kell az ételtől, de mindenekelőtt a bűntől”, hogy elérjük Krisztus megváltó halálának és föltámadásának ünnepét, és hogy szívünk szabadságából fakadó jócselekedeteink által szüntelenül dicsőítsük az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Ámen.

Dr. Szolánszky Ágoston
görögkatolikus pap