Vasárnapi üzenet: 2025. március 16.

„Elindult tehát Jónás befelé a városba egynapi járásra, és ezt hirdette: »Még negyven nap, és elpusztul Ninive!« Ninive lakosai azonban hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város apraja-nagyja. Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt a trónjáról, levetette magáról díszruháját, zsákruhát öltött magára, és hamuba ült. Azután kihirdették Ninivében a király és a főemberek parancsára: »Az emberek és állatok, a marhák és juhok semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek, vizet se igyanak! Öltsön zsákruhát ember és állat, kiáltsanak teljes erővel Istenhez, térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról, és hagyjon fel erőszakos tetteivel! Ki tudja, talán felénk fordul és megszán az Isten, megfékezi izzó haragját, és nem veszünk el!« Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy mindenki megtért a maga gonosz útjáról, megbánta Isten, hogy pusztulásba akarta dönteni őket, és nem tette meg.”    

Jónás 3, 4–10

Kedves olvasó! Böjti időszakban vagyunk az egyházi rend szerint. A nagypénteket megelőző 40 nap az elcsendesedés, Krisztusra figyelés, felkészülés ideje. A lelkem felkészítése, erősítése. A testi dolgok háttérbe szorítása, hogy a lelkem, az Istennel való kapcsolatom erősödhessen. Jézus mondja a tanítványainak: „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”

A böjt egy eszköz. Nem kényszer, nem teher. Egy hatalmas lehetőség. Tudom, hogy nem könnyű téma ez, és tudom, hogy csak azok az emberek szánják rá magukat a böjtre, akik komolyan odaszánják magukat a hívő életre. Ismerek 15-20 éve megtért hívő embereket, akik sohasem kezdtek még böjtbe. A böjt nem az első lépcsőfok a keresztyén életben, mégis biztat rá Jézus Krisztus, hogy éljünk vele, használjuk ki a böjt lehetőségeit.

Ma a böjt mint a szabadulás vagy pontosabban a szabadítás eszköze van előttünk. Szeretnél-e szabadulni valamiből? Szeretnéd-e, ha valami véget érne? Talán az első dolog, ami beugrik szinte mindenkinek, a háború. Persze, hogy szeretnék ettől szabadulni. Már nagyon szeretném, ha véget érne. A helyzet az, hogy én hiszem: Isten bármelyik nap le tudja ezt állítani, mert van rá hatalma. De mégis valamiért már több mint három éve engedi ezt a szörnyűséget.

A Bibliában több történet is van, amikor egy hatalmas idegen nép akarja elpusztítani a zsidókat (Eszter könyve), vagy itt, Jónásnál maga az Isten mondja ki a halálos ítéletet egy egész város felett. És mégis több olyan példát látunk, amikor a bűnbánat, megalázkodás és böjt hatására Isten megszabadítja az övéit. Isten még a saját döntését, ítéletét is hajlandó visszavonni a bűnbánat és a böjt hatására. A szabadítás el van készítve Istennél. Nem emberektől, nem elnököktől jön a valódi szabadítás. Szeretném arra kérni a kedves olvasót, hogy higgyen Isten szabadításában, kezdjen el böjtölni, és ossza meg ezt az üzenetet legalább a családtagjaival és rokonaival. „Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson” (Ézsaiás 59, 1).

Balázs Antal,
a Beregardói Református Egyházközség lelkésze,
a KRISZ elnöke,
a Kárpátaljai Református Egyházkerület ifjúsági referens lelkésze