Összetartás és remény a háború árnyékában

35. közgyűlését tartotta a KMKSZ

Április 12-én tartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában. A rendezvény méltó keretet adott a 36 éves szervezet legnagyobb éves eseményének, amely immár negyedik alkalommal zajlott háborús körülmények között, mégis reményt sugárzó üzenetekkel.

Az ünnepélyes közgyűlés elején Babits Mihály Húsvét előtt című versét Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze tolmácsolásában hallhatta a közönség. A költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket.

A rendezvényt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a háború áldozatairól és az elmúlt évben elhunyt alapszervezeti tagokról.

A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tartotta meg éves beszámolóját. Ebben több fontos eredményre és kihívásra is kitért. Hangsúlyozta, hogy közösségünk számára a háborús körülmények közepette is kulcsfontosságú az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a politikai képviselet biztosítása.

Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság sújtja, amelyet a háború csak tovább mélyít. „Minél tovább tart a háború, annál mélyebbé válik ez a demográfiai válság, elérve azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyarság kitartását és intézményeinek működését, amelyeket még a háború, a világjárvány és a magyarellenes intézkedések sem tudtak megtörni.

A KMKSZ elnöke részletesen ismertette a közösség megmaradását segítő programokat és fejlesztéseket. Ezek között kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskolát az ország tíz legjobb magánintézménye között tartják számon. Beszámolt az új oktatási és sportprojektekről is, amelyek helyben kínálnak fejlődési lehetőséget a fiatalok számára. A szociális és gazdaságfejlesztési programokról is szólt, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Elmondta: jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósultak, például iskolák, sportlétesítmények, és egy korszerű hulladékkezelő is épült. A Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitását is megemlítette, amely húszéves előkészítés után valósult meg, és javítja a térség gazdasági kapcsolatait.

A háborús helyzetet elemezve az elnök rámutatott: a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges. Véleménye szerint Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: „A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért.”

A közgyűlésen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a KMKSZ munkája az elmúlt 36 évben a legnehezebb időkben is biztos támaszt nyújtott a helyi közösségnek. Mint fogalmazott: „A magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni. Mi hiszünk a nemzeti kisebbségek bölcsességében, önszervező erejében.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának három pillére az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás, valamint a történelmi egyházak támogatása. A magyar kormány ezért a háborús helyzet ellenére is folytatja a 2015 óta működő Szülőföldön magyarul és sok más támogatási programot, amelyek többek között a pedagógusok, művészeti és egészségügyi dolgozók, egyházi személyek és kulturális intézmények munkáját segítik. Zárásként megerősítette: Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és partnere marad minden olyan törekvésnek, amely a közösség boldogulását szolgálja.

„35 év, szinte már történelem. Önök szilárd hittel és kitartó munkával, számos küzdelem és kihívás árán őrizték meg számunkra kultúránkat, nyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Ismertette, hogy az EP-ben folyamatosan szót emel a kisebbségi jogok mellett is, és minden lehetőséget megragad arra, hogy a támogatási csomagokból ne csak infrastrukturális fejlesztések, hanem az emberek mentális egészségét segítő programok is valósuljanak meg. „Mi, kárpátaljai magyarok, tesszük a dolgunkat – Önök otthon, én az Európai Parlamentben” – zárta gondolatait, és reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság végre békében és méltóságban élhet szülőföldjén.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét a II. világháború utáni állapotokhoz hasonlította, amikor „hiányzó férfiak, magukra maradt gyermekek és öregek” jellemezték a közösséget. Ugyanakkor elismeréssel szólt a KMKSZ munkájáról és kitartásáról, különösen annak fényében, hogy a szervezet a független Ukrajna egyik legrégebbi bejegyzett civil szervezete.

„Amikor csak tehetem, mindig itt vagyok” – kezdte beszédét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, utalva a közösséghez való kötődésére. Beszámolt a határ menti együttműködések eredményeiről, továbbá olyan fejlesztésekről is szólt, mint a hulladékgazdálkodási projektek és a határátkelők bővítése, amelyek mind hozzájárulnak a térségi kapcsolatok élővé és működővé tételéhez. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de különösképpen az itt élő magyar nemzeti közösséggel” – zárta szavait.

Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásu­kért. „Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni” – mondta. „Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább.”

Kopasz József a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok mindennapjai kihívásokkal terheltek, de mégis kitartanak. Beszédét egy erőteljes üzenettel zárta: „Mindenki a saját szülőföldjén próbáljon megélni, maradni és alkotni.”

Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere a felvidéki Magyar Szövetség képviseletében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit és adta át a szervezet üdvözletét. Elmondta, hogy bár pártja nagy átalakulásokon ment keresztül, alapvető céljuk változatlan: a helyi magyar közösségek támogatása és a szolidaritás fenntartása a Kárpát-medencében. „A KMKSZ nemcsak őrzője, de aktív formálója is a kárpátaljai magyar életnek” – mondta, és azt kívánta, hogy „egymásból erőt merítve építsük a jövőt, amelyre gyermekeink is büszkék lehetnek.”

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében a háború árnyékában végzett munkát és az elért gazdasági eredményeket értékelte. Szerinte a háborús körülmények ellenére sikerült komoly fejlődési eredményeket elérniük, amit elsősorban a csapatmunka és a közös erőfeszítések eredményének tart. Köszönetet mondott a KMKSZ-nek a kiváló együttműködésért, és reményét fejezte ki, hogy a háború után, amikor a körülmények lehetővé teszik, Beregszász újra visszanyerheti történelmi nevét, és ezt közösen, összefogva fogják elérni.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üzenetét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel. A VMSZ elnöke azt írta, különösen jól megérti a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen hasonló kihívásokkal néztek szembe a múltban. Az ő szavaival élve: „A háború borzalmai, a kényszersorozások, a frontra hurcolás, a félelem, a légiriadót jelző szirénák hangja” mind olyan közös tapasztalatok, amelyek összekötik a két közösséget. „Önökkel vagyunk, tudjuk, mivel kell szembenézniük, és értjük a helyzetüket” – fogalmazott, és elismerte Kárpátalja magyar közösségét, hogy még a háború közepette is kitartanak a magyar élet képviselete mellett.

A közgyűlésen jelen volt még Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István akadémikus, a II. RF KMF rektora, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása ügyvezető igazgatója és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kárpátaljai főosztályának vezetője és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója online vettek részt.

Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2024-ben 33 831 fő volt, akik 111 alapszervezetbe tömörültek. A közgyűlésen 102 alapszervezet képviseltette magát. A hivatalos küldöttek száma 198 fő volt, közülük 189 küldött jelent meg, ami 95%, tehát a közgyűlés határozatképes.

A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök köszöntötte az új tisztségviselőket, és bejelentette, hogy a Nagybakosi Alapszervezet elnöki tisztségét Szanyi János halála után Badó Veronika vette át.

Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.

A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.

A közgyűlés keretében Fodó Sándor-díjjal tüntették ki Tóth Lászlót, a Beregi Református Egyházmegye esperesét, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatóját, Szajkó Re­nátát, a Viski Egészségügyi Alapellátási Központ családorvosát, Iván Évát, a Derceni Középiskola magyartanárát, valamint Fodó Sándor-ösztöndíjat vett át Gábor Anna, a Rákóczi-főiskola biológia és az ember egészsége szakos IV. évfolyamos diákja.

A KMKSZ Hűségdíját Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, illetve Tóth Margit beregrákosi, Roják Mária császlóci, Rácz János tiszacsomai, Gortvay Gizella korláthelmeci, Bence Rudolf tiszaújlaki és Seder Ilona borzsovai (idén leköszönő) alapszervezeti elnök vehette át.

A közgyűlés Brenzovics László zárszavával és a Szózat eléneklésével ért véget.

KV