A belső munkahelyi szabályzatról

„Mi az a munkahelyi szabályzat? A törvény vagy a munkahelyi szabályzat fontosabb?”

– A munkáltató belső munkahelyi szabályzatát (Правила внутрішнього трудового розпорядку – a továbbiakban: BMSZ) a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottsága 1984. július 20-i 213. számú határozatával jóváhagyott Belső munkahelyi típusszabályzat alapján dolgozzák ki.

A Munkatörvénykönyv (Кодекс законів про працю України – a továbbiakban: Mtk.) 142. cikkelye értelmében a vállalkozásoknál, intézményeknél, szervezeteknél a munkarendet a BMSZ határozza meg, amelyet a munkáltató előterjesztése alapján a munkahelyi kollektíva, illetve a szakszervezeti alapszervezet választott testülete (szakszervezeti képviselő) a típusszabályzat alapján hagynak jóvá.

A BMSZ egy adott vállalat, intézmény vagy szervezet magatartási szabályait foglalhatja össze. Ezen belül kötelezheti például a munkavállalókat, hogy kezeljék bizalmasan a korlátozott hozzáférésű, például állami vagy üzleti titkot is tartalmazó információkat, valamint rögzítheti a bizalmas információkkal való munkavégzés feltételeit.

Ezen túlmenően a BMSZ meghatározza a munkavégzés időtartamát és módját a vállalatnál (lásd az Mtk. 52. cikkelyét!), a napi munkavégzés (műszak) kezdetét és végét (Mtk., 57. cikkely), a többműszakos munkavégzés rendjét (Mtk., 58. cikkely), a munkaszüneteket (Mtk., 66. cikkely), valamint a munkavállalók ösztönzését szolgáló intézkedéseket (Mtk., 143. cikkely).

Az Mtk. 29. cikkelyének 5. pontja szerint a munkáltató, mielőtt munkavégzéshez engedné, köteles tájékoztatni a munkavállalót többek közt a BMSZ-ről (a belső munkahelyi szabályzat vagy a munkarend kialakításának feltételeiről). Az Mtk. 40. cikkelyének 3. pontja szerint felmondási ok lehet a munkáltató részéről, ha a munkavállaló alapos ok nélkül rendszeresen nem teljesíti a BMSZ által rárótt kötelezettségeket.

Az Mtk. 142. cikkelyének 3. bekezdése szerint kötelező viselkedési szabályok alkalmazása a gazdaság és az állam biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű vállalkozások, intézmények, szervezetek és/vagy a kritikus infrastruktúra objektumain, üzemeltetőinél. Ebből a rendelkezésből néha arra következtetnek, hogy minden más munkáltató számára viszont nem kötelező a BMSZ alkalmazása. Valójában ez legfeljebb csak részben igaz.

A Szociálpolitikai Minisztérium hatályos levelei (Лист Мінсоцполітики України від 21. 06. 2017 №312/0/22-17/13, від 28. 12. 2017 №568/0/22-17/134 та від 21. 05. 2019 №34/0/23-19/133) hangsúlyozzák, hogy minden munkáltató számára kötelező a BMSZ jóváhagyása. Témánk szempontjából az is lényeges, hogy e levelek szerint a BMSZ jóváhagyása egyaránt vonatkozik a jogi személyekre és a bérmunkaerőt alkalmazó egyéni vállalkozókra, a FOP-okra. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a tárca levelei nem normatív dokumentumok, inkább tájékoztató jellegűek, ajánlásként kezelendők.

Ami a Munkatörvénykönyvet illeti, az egyfelől valóban nem teszi egyértelműen kötelezővé a BMSZ-t a FOP-ok számára, másfelől a munkajog megsértésének minősül, ha a munkáltató – így az egyéni vállalkozó is – nem tartja be a munkavállaló munkavégzéshez engedésének megállapított eljárását, amely viszont, mint láthattuk, említi a munkavállalónak a BMSZ-szel való megismertetését.

Kétségtelen, hogy ezen a területen kissé hézagos a szabályozás, illetve nem fogalmaz minden esetben félreérthetetlenül a törvény, de ha belegondolunk, nehéz elképzelni, miként lehetne felelősségre vonni a munkavállalót a munkahelyi szabályok és kötelezettségek megsértéséért, ha azok sehol nincsenek rögzítve, a munkavállaló nem köteles megismerni azokat, illetve nem bizonyítható, hogy a munkáltató tájékoztatta azokról a munkavállalót.

Végül jegyezzük meg, hogy a BMSZ nem mondhat ellent Ukrajna egyetlen hatályos jogszabályának, minisztériumi vagy kormányrendeletének, egyéb normatív dokumentumának sem. Következésképpen vita esetén a törvények, egyéb normatív dokumentumok rendelkezései veendők figyelembe.

hk