Milyen lesz az időjárásunk a nyárelőig?

Az idei szeszélyes áprilisban megtapasztalhattunk már telet idéző, jéghideg, viharos szelet, a hőmérséklet is többnyire elmaradt a megszokottól, nemegyszer február végére jellemző időt éltünk meg. Mikor térhet vissza a tavaszias időjárás, s az előrejelzések szerint mit tartogathat számunkra az évszak hátralévő része?

A tavaszra általában jellemző a változékonyság és az időjárási rendszerek folyamatos átrendeződése. Idei tavaszi időjárásunkat a ciklonok és az anticiklonok helyzete, illetve az északi sarkvidék fölött kavargó poláris – vagyis sarki – légörvény állapota mellett a Csendes-óceán trópusi területein jelentkező La Niña-jelenség határozza meg. Miként jön létre az utóbbi? 3–7 évente, karácsony táján, a Csendes-óceán trópusi területein melegebbé válik a felszíni vízhőmérséklet, és beköszönt a 9–12 hónapig tartó El Niño-jelenség, mely ún. meleg esemény. Majd elmúltával kezdetét veszi a La Niña, amikor Dél-Amerika nyugati partjai mentén erősebben törnek felszínre a mélyből a hideg víztömegek – ne feledjük, Chile és Peru partjai mentén fut délről észak felé a hideg Humboldt-áramlat –, s a felemelkedő hideg víztömegek ún. hideg eseményt okoznak. A tengervíz hőingadozása ugyanis elsődlegesen a fölötte lévő légtömegekre, másodlagosan pedig az egész földi légkörzésre is hatással van. S Molnár László magyar meteorológus előrejelzése szerint, mivel egy erős El Niño helyébe januártól egy gyenge La Niña lépett, ami nagymértékű hőelvonással járt, valószínűleg az átlagosnál hűvösebb lesz a tavaszunk.

A ciklonok és az anticiklonok ugyancsak nagy szerepet játszanak Európa tavaszi időjárásának alakulásában. Egy előrejelzés szerint az évszak folyamán világrészünk nagy részén általánosságban véve valószínűleg a magasnyomású rendszerek lesznek uralkodók, melyek magasabb hőmérsékleti értékekhez és átlagos csapadékmennyiséghez vezetnek, s északabbra tolják az alacsony nyomású rendszereket. Ám épp a tavaszi időjárás változékony jellegéből fakadóan váltogathatják egymást a ciklonok és az anticiklonok, a csapadékos és hűvös, a meleg és száraz időszakok. Márciusban – Norvégia tengerparti része mellett – épp az Ibériai- és az Appennini-félsziget nagy részén, Közép-Európa déli területein, valamint a Balkán-félsziget északnyugati térségében hullott a legtöbb csapadék, míg Dél-Skandináviában és Közép-Európa északi részén volt a legkisebb a csapadékmennyiség. Délkelet- és Kelet-Európán kívül viszont épp Skandináviában mérték a legmagasabb hőmérsékleteket, miközben az Ibériai-félszigeten kimondottan hűvös időjárás alakult ki. Összességében pedig Európában 6,03 Celsius-fokot tett ki az átlaghőmérséklet, ami 2,41 Celsius-fokkal múlta felül az 1991 és 2020 közötti átlaghőmérsékleti értékeket, így az idei volt a második legmelegebb március a meteorológiai mérések kezdete óta. A Kárpát-medence belsejében a március enyhe és száraz időszakkal kezdődött, amit a hónap derekán esősebb időjárás követett, majd ismét napsütéses napok követték egymást, egy rövid, fagyokkal is együtt járó lehűlés után pedig visszatért a kellemes, tavaszias idő. Április elején már +20 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mértek. És ekkor, április első hétvégéjén jött a markáns hidegbetörés. De miért?

Az első áprilisi hétvégén 10–12 Celsius-fokos lehűlést hozó sarkvidéki légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét, esőkkel, hózáporokkal, helyenként hózivatarokkal, heves északi, északnyugati hideg széllel, hajnali fagyokkal. Az ok pedig az eddig erős sarki örvény hirtelen meggyengülésében keresendő. A fentebb említett Molnár László már korábban figyelmeztetett rá, hogy a poláris örvény egy ketyegő bomba, és minél később gyengül meg, annál komolyabb hidegbetörés következik be. Példaként hozta fel 2022-t, amikor az addig erős poláris örvény február végi átszakadásakor törtek ránk a sarkvidéki légtömegek, és szokatlanul hideggé tették a tavaszt. Németh Lajos pedig úgy fogalmazott, hogy még április elején is annyi hideg légtömeg van a sarkvidéken, hogy az örvény meggyengülésekor ránk is zúdulhat egy-egy adag belőle. A fagyok kapcsán pedig megjegyezte, hogy mivel nagyon enyhe volt a tél, hamar megjött a gyümölcsfák életkedve, a márciusi után újabb fagykárok következhetnek be. A védekezés lehetőségeiről szólva pedig kifejtette, miszerint nem égő, csak parázsló, sok füstöt eregető anyag begyújtásával lehet csökkenteni a felszín hőkisugárzását, füsttel lehet megakadályozni a talaj- és a növényfelszín erőteljes lehűlését. Modernebb gazdaságokban permetezéssel is lehet védekezni, illetve szélkerekekkel lehet mozgatni a levegőt.

S mi várható a tavasz hátralévő részében? Az AccuWeather meteorológiai szolgálat korábbi előrejelzése szerint április végén már tartósan +20 Celsius-fok fölött lesz a nappali és +10 Celsius-fok fölött az éjszakai hőmérséklet. Igaz, ugyanők április elejére csak egy kisebb, pár fokos lehűlést prognosztizáltak… Egy másik prognózis szerint májusban – mely általában a nyárias idő kezdetét jelenti – Észak- és Nyugat-Európában a légköri in­stabilitás zivatarokhoz vezethet. A dél-európai országokban pedig száraz és meleg időjárás fog uralkodni. Az átlagosnál hűvösebb, melegebb vagy átlagos tavaszi időjárásra számíthatunk hát itt, a Kárpát-medencében? Meglátjuk, miként alakul majd az időjárásunk…

                Lajos Mihály