Az apaság elismeréséről az apa halála után

„Elérheti-e az anya, hogy a férfit, akivel együtt élt, annak halála után a gyermek apjának ismerjék el?”

– Ha meghal a férfi, aki nem élt házasságban a gyermek édesanyjával, a Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 130. cikkelye szerint az apasága bírósági úton állapítható meg. Az ez iránti kérelmet a lakóhely szerinti bíróságon lehet benyújtani. A Cstk. 128. cikkelye értelmében ezt egyaránt megteheti a gyermek anyja vagy gyámja, gondviselője. Ugyancsak jogosult kérelmezni az apaság megállapítását a gyermeket eltartó és nevelő személy, valamint maga a gyermek is, amennyiben nagykorú. A kérelem benyújtásának bírósági illetéke a 2025. január 1-jei állapot szerint 605,60 hrivnya (a munkaképes személyek létminimumának 0,2-e).

A kérelemben fel kell tüntetni, hogy milyen tény megállapítását kéri a bíróságtól a kérelmező, és milyen célból. Szükség esetén meg kell indokolni, hogy miért lehetetlen beszerezni vagy helyreállítani a szóban forgó tényt megerősítő hivatalos okmányokat, dokumentumokat. Egyéb esetben bizonyítékokat szükséges csatolni a kérelemben leírt tényállás alátámasztására, esetünkben olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a gyermek és az apa közötti családi kapcsolatot.

A bizonyítékok a legkülönfélébbek lehetnek:

• okiratok, házkönyvi kivonatok, házkönyvek, bírósági határozatok és egyéb, a családi kapcsolatokra vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumok;
• családi fotók, levelek, nyomtatványok, önéletrajzok, személyes akták, közlemények, levelezés valamely üzenetküldő alkalmazás segítségével, e-mailek, videók;
• bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a gyermek születési anyakönyvi bejegyzésében más módon nem lehet változtatásokat eszközölni (az anyakönyvi hatóságok igazolása);
• tanúvallomások (szomszédok, barátok vagy más emberek vallomásai, akik megerősíthetik az apaság tényét);
• genetikai vizsgálat (DNS-teszt).

A lista nem teljes, és az eset körülményeitől függően kiegészíthető. A bíróság akár posztumusz genetikai vizsgálatot is elrendelhet a holttest exhumálásával, vagy ha biológiai minták (vér, esetleg más biológiai anyag) állnak rendelkezésre az elhunyttól, amelyek alkalmasak DNS-vizsgálat elvégzésére.

Tudni érdemes ugyanakkor, hogy az elhunyt hozzátartozói vitathatják az apaságot, ha:

• a férfi úgy halt meg, hogy nem tudta, őt tüntették fel a gyermek apjaként az anyakönyvben (a felesége, a szülei vagy a gyermekei vitathatják ezt a tényt);
• a férfi még életében közjegyzői nyilatkozatot nyújtott be az apaság el nem ismeréséről (az örökösök támadhatják e dokumentum alapján az apaság tényét);
• a férfi még életében pert indított a bíróságon, hogy töröljék az apaként való bejegyzését (az örökösök támogathatják a keresetet).

Megjegyzendő, hogy ilyen esetekben a bíróság figyelembe veheti a gyermek érdekeit, például az anyagi biztonsághoz való jogát is.

hk