A lilaakác varázsa – így lesz a kert éke

A lilaakác (Wisteria sinensis) a pillangósvirágúak családjába tartozó, fás szárú, lombhullató kúszónövény. Annak ellenére, hogy kúszónövény, megfelelő metszéssel csodás fává is alakítható. Aki már találkozott vele, biztosan nem felejti el különleges, nagyszerű virágait, amelyek lenyűgöző látványt nyújtanak. Ahhoz azonban, hogy növekedését kordában tartsuk, nagyon fontos a megfelelő ültetés, gondozás és legfőképpen a rendszeres metszés. Az alábbiakban összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a lila­akácról.

Virágzása és ültetése

Virágai a hófehér, lila, kékeslila vagy rózsaszín árnyalataiban pompáznak, és csodás illatuk áprilistól június elejéig lengi be kertünket. A virágok 20–30 cm hosszú, lecsüngő fürtökben nyílnak, termése pedig 12–15 cm hosszú, szőrös hüvely. A hatalmas lila fürtök gyönyörűek, varázslatos hangulatot kölcsönöznek a kertnek.

Válasszunk számára kellően napos helyet! A gyökerek növekedésének elősegítésére alaposan ássuk fel a talajt – akár többször is –, hogy porhanyós legyen. Az ültetőgödör legyen kétszer olyan mély és széles, mint a konténer, amelyből a növényt kiültetjük.

A lilaakác a tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. Az ideális tőtávolság körülbelül 1 méter. Ültetés után alaposan öntözzük meg, majd hetente gondoskodjunk a vízellátásról. A nyári kánikulában érdemes hetente kétszer is megöntözni. A lilaakác alapvetően igénytelen növény, nem igényel különösebb gondoskodást.

A lilaakác metszése

A lilaakácot évente kétszer érdemes metszeni: télen, valamint nyáron, két hónappal az elvirágzást követően. A metszés célja, hogy megakadályozzuk túlzott elterjedését és túlzott magasságát.

Ősszel távolítsuk el a beteg, sérült ágakat. Hagyjunk a növényen 30–40 cm hosszú hajtásokat, vagyis 4–6 levélbimbót. Ha azt szeretnénk, hogy a lilaakác fává alakuljon, futtassuk fel egy erős oszlopra. A hajtásokat az oszlop köré tekerve idővel kialakul a fa törzse, ami később megvastagodik, és az oszlopot teljesen eltakarja majd a lomb.

Metszés után előfordulhat, hogy egy-két vastagabb ág elszárad, ezeket tőből vágjuk ki. Az erőteljes visszametszés következtében a növény néhány évig nem hoz virágot, de hosszú távon még az idősebb tövek is újra virágzásnak indulnak.

Téli felkészítés

A lilaakác igen ellenálló növény, általában nem szükséges külön felkészíteni a télre. Azonban a fiatal, frissen ültetett példányok védelmében érdemes a tövük köré talajtakarót helyezni. Ez megóvja a gyökereket a fagyoktól.

Miért nem virágzik a lilaakác?

Fiatal a növény. A magról nevelt lilaakácnak akár 7–15 évre is szüksége lehet az első virágzáshoz.

Túl sok nitrogén. Ha a talajban magas a nitrogéntartalom, a növény inkább a lombját fejleszti, nem virágzik. Foszforban gazdag trágyázással vagy a gyökerek részleges átvágásával javítható a helyzet.

Kevés napfény. A virágzás elmaradhat, ha a növény nem kap elegendő fényt.

Nem megfelelő vízelvezetés. A túl nedves talaj szintén kedvezőtlen a virágképződés szempontjából.

Erős visszametszés. Ha túlságosan erősen metsszük vissza a növényt, hosszabb időre is elmaradhat a virágzás.

Támaszték: biztonságos kapaszkodás

Mivel a lilaakác kúszónövény, mindenképpen szüksége van támasztékra: kerítésre, pergolára, támfalra vagy saját készítésű, erős szerkezetre. Mivel idővel hatalmas súlya lehet, ne futtassuk közvetlenül a ház falára (mert kárt tehet a vakolatban), ehelyett építsünk acélhuzalból erős támrendszert.

A lilaakác szaporítása

A lilaakácot zölddugványozással vagy fás dugványozással érdemes szaporítani. Magról történő szaporítása nem javasolt, mert az így fejlődő növények ritkán hoznak szép virágokat.

Zölddugványozás. Tavasszal vagy nyáron vágjunk le 10–15 cm-es friss hajtásokat, lehetőleg a tövek közeléből. A hajtásvégeket vágjuk le, hagyjunk 2-3 levelet. A dugványok végeit mártsuk növényi hormonba, s így ültessük tőzeg és homok keverékébe. Alapos öntözés után borítsuk le nejlonnal a párásítás érdekében, és helyezzük világos, hűvös helyre, ahol 6–8 hét alatt meggyökeresednek.

Fás dugványozás. Késő ősszel vagy kora télen vágjunk le 15–20 cm hosszú, fás ágakat. Ezeket növényi hormonba mártva, összekötözve ássuk el a földbe. Tavasszal ássuk ki az ágakat, ültessük cserépbe, majd 4–6 hét után kikerülhetnek végleges helyükre.

Növényvédelem

Kártevők. A lilaakácot ritkán, de megtámadhatják levéltetvek, pajzstetvek vagy atkák.

Védekezés. Erős fertőzés esetén használjunk természetes rovarölő szert (pl. káliumszappanos lemosás) vagy rovarölőt.

Gombás betegségek. Nedves, rosszul szellőző helyen előfordulhat lisztharmat vagy szürkepenész.

Védekezés. Biztosítsunk jó légmozgást a növény körül, ha szükséges, használjunk gombaölő szert.

Mindenkinek virágokban gazdag lilaakácot kívánunk!

Nadimova Erzsébet,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa