Z. Németh István: Visszajátszás

        miután sorsomat defragmentáltam

        minden Vele töltött napom egymás mellé került

        az órák az órákhoz igazodtak

        a perc perchez simult

        így alig csuktam be utána az ajtót

        rögtön benyithattam megint

        és ő kedves öleléssel fogadott

        álltunk hosszan a kis szoba közepén

        orrom a hajában kezem a derekán

        szívünk felajzva dobolt

        és suttogtam hogy mennyire mennyire nagyon

        ő néha megszólalt: tudom

        aztán a fájl végére ért a kozmikus letapogató

        a sorslejátszó üresen hümmögött

        a képernyőn a szorgos fényhangyák

        csak hordták csak hordták a szívembe

        az ürességet

        kezem a kilincsért nyúlt újra:

        az ajtó zárva volt

Z. Németh István felvidéki magyar költő, szerkesztő Komáromban született 1969. március 28-án. 1983–1987 között a Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban tanult. 1987–1991 között Nyitrán végezte a Pedagógiai Fakultást alapiskolai alsó tagozatra.

1991–1993 között a Komáromi Munka Utcai Alapiskola pedagógusa volt. 1993–1994-ben az Irodalmi Szemle, 1994-től az AB-ART Kiadó szerkesztője volt. 1997–1998-ban befektetési tanácsadó, 2000-től a csallóközaranyosi Kóczán Mór Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda pedagógusa.

1992-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, 2009–2015 között választmányi tag volt. A Magyar Pen Club tagja. 2011-től a Szőrös Kő című irodalmi folyóirat, illetve a Szőrös Kő Online szerkesztője. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Felvidék című folyóirat szerkesztője.

1988-tól folyamatosan publikál felvidéki és magyarországi folyóiratokban. Verset, gyermekverset, novellát, regényeket, hangjátékot, publicisztikát, humoreszket is ír. A Könnyűnek hitt ébredés című verseskötete 1994-ben, a Feküdj végig a csillagokon című regénye pedig 1998-ban részesült a Szlovák Irodalmi Alap Madách-nívódíjában, 2013-ban a Zengőrét meséi című meseregényéért Simkó Tibor-díjat kapott.

István nálunk is publikált már a Magyar Múzsában. A verseit, a munkásságát már régebb óta ismerem, személyesen néhány évvel ezelőtt, az egyik Ünnepi Könyvhéten találkoztunk. Visszajátszás című versét az Irodalmi Szemle 2010-es évadának decemberi számából vettem át.

Lengyel János