Tehetségeket és hagyományokat bemutató rendezvényt tartottak a Perényi Kultúrkúriában

Június 5-én a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódva ünnepi kulturális rendezvény helyszínévé vált a beregszászi Perényi Kultúrkúria. A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet szervezésében megvalósuló esemény a magyar kulturális értékek és közösségek erősítését szolgálta, és szorosan kapcsolódott a Nemzeti Művelődési Intézet két kiemelt programjához – a TehetségPalettához és A Szakkörhöz –, melyek kárpátaljai koordinációját a szervezet végzi.

Az esemény a Himnusz el­éneklésével vette kezdetét, ami után Orbán Viktória, a PCS munkatársa köszöntötte a meghívott vendégeket, szakkörszervezőket, fellépőket és érdeklődőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szervezet a Nemzeti Művelődési Intézettel való együttműködés keretében a két program kárpátaljai koordinátoraként működik közre. Ezek közül az egyik A Szakkör program, amelyet immár harmadik alkalommal szerveztek meg a régióban. „Sikerét az mutatja, hogy a kezdetektől lebonyolítói vagyunk, és minden évben gyarapodik szakköreink száma” – emelte ki. A másik kezdeményezés a TehetségPaletta, amely 2025-ben indult útjára, és idén először határon túli tehetségek bemutatkozását is lehetővé teszi. „Ezen esemény részeként ma a kárpátaljai tehetségek mutatkoznak be” – mondta.

Gyebnár István konzul Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteinek nevében köszöntötte a jelenlévőket. Rámutatott, hogy a népzene, a néptánc, a kézművesség és az ősi kézműves mesterségek gyakorlása nemcsak hagyományaink megőrzését szolgálja, hanem a kárpátaljai magyarság kulturális identitásának megerősítéséhez is hozzájárul. „A hagyományokhoz kapcsolódó kulturális értékek ápolása és bemutatása teszi az egy területen élő embereket igazi közösséggé” – fogalmazott. Hozzátette: a népművészet és a kézműves mesterségek turisztikai vonzerőt is jelentenek, hozzájárulva a helyi gazdasági fejlődéshez. „A magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, a magyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, és támogassa a szülőföldön való boldogulást.”

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a PCS elnöke beszédében a közösségi hagyományőrzés jelentőségét emelte ki. A szakkörök működését a régi falusi fonók modern megfelelőinek nevezte, ahol a résztvevők nemcsak kézműves technikákat sajátítanak el, hanem közösségi élményeket is gyűjtenek. Méltatta a résztvevők bátorságát is: „Gratulálok mindenkinek, aki ma fellép, mert az első és legfontosabb, amit legyőzött, a kishitűsége.” Az elnök asszony felidézte a trianoni békeszerződés fájdalmas emlékét is, kiemelve, hogy a nemzeti összetartozás napja lehetőséget ad az emlékezésre és az összetartozás megerősítésére: „Ez a közös nemzeti emlékezetünk része, amit minden magyarnak tudnia kell és tovább kell adnia.”

A szakkörök eredményeit Gál Adél programkoordinátor ismertette. Elmondta, hogy idén 33 szakkör működött Kárpátalja-szerte 13 településen, köztük Beregszászban, Kisbégányban, Bátyúban, Tiszacsomán, Salánkon, Zápszonyban, Sárosorosziban, Csonkapapiban, Nagybégányban, Mezőkaszonyban és Csetfalván. A foglalkozásokat 16 szakkörvezető irányította, és összesen 110 résztvevő kapcsolódott be a munkába. A szakkörvezetők és a tagok munkáját oklevéllel ismerték el, amelyeket Orosz Ildikó és Molnár Krisztina, a PCS koordinátora adott át.

Az oklevélátadást a kulturális esemény fontos eleme, A Szakkör program 2024–2025-ös időszakában működő alkotócsoportok munkáinak bemutatása követte. A jelenlévők megcsodálhatták a kézművesek és hagyományőrzők által készített munkákat, amelyek a magyar népi kultúra sokszínűségét és élő hagyományait idézték meg. Az idei szakkörök között népszerű volt a mézeskalács-készítés, a makramé és a nemezelés is.

Az esemény kiemelkedő mozzanata volt a TehetségPaletta mentorprogram első kárpátaljai szemléje. A program célja, hogy a Kárpát-medencében működő amatőr művészeti közösségek szakmai fejlődését elősegítse, illetve az utánpótlás biztosítására is hangsúlyt fektet. A szemlére érkező fellépők előadásait szakmai zsűri értékelte, a kiválasztott tehetségek pedig mentori támogatásban részesülnek a további fejlődés érdekében.

A TehetségPaletta felhívására 16 egyesület, csoport és előadó jelentkezett, akiknek produkcióit a rendezvény során a közönség is megtekinthette. Az előadások sokszínűsége – a népdalénekléstől a bábszínházig és a modern táncig – jól tükrözte a kárpátaljai magyar közösség művészeti sokrétűségét. A produkciókat szakmailag elismert mentorok értékelték minden fellépés után, tanácsokkal segítve az előadók további fejlődését.

A zsűri tagjai között szerepelt Pál Eszter népdalénekes, előadóművész, a Magyar Állami Népi Együttes énekes szólistája, Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója, valamint Szilágyiné Tóth Gabriella, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola népijáték-oktatója.

A színpadon bemutatkozott többek között a Nefelejcs Énekkar, a Kisgejőci Tulipán Népdalkör, a Rozmaring Népdalkör, a Csodaszarvas Bábszínház, a Crystal Tánccsoport, a Szivárvány Tánc­csoport, valamint a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának Kórusa.

A fellépéseket követően a mentorok részletes szakmai értékelésekkel látták el a résztvevőket, kiemelve az erősségeket és javaslatokat téve az esetleges fejlesztésekre. A rendezvény végén sor került a TehetségPaletta-oklevelek átadására is, melyek elismerésül szolgálnak a fellépők szorgalmáért, tehetségéért és elkötelezettségéért.

Az előadásokat és a szemle tapasztalatait Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója értékelte. Beszédében méltatta a kárpátaljai közösségek példás összefogását és azt a lelkesedést, amellyel a helyi amatőr csoportok a magyar kultúra értékeit képviselik. Mint fogalmazott: „Úgy gondolom, hogy az anyaországnak és a Nemzeti Művelődési Intézetnek különösen rendkívül fontos az, hogy itt, Kárpátalján a magyar közösségek vigyék tovább azokat a hagyományokat, amelyeket az elődeik rájuk hagyományoztak.” Kiemelte, hogy a TehetségPaletta és A Szakkör programok sikeresen elindultak a régióban is, amihez nagyban hozzájárult a helyi partnerek együttműködése. „Külön büszkék vagyunk erre, és köszönjük a kárpátaljai partnereinknek, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának és a Pro Cultura Subcarpathica szervezetnek, hogy összefogják ezeket a kezdeményezéseket.”

A Szakkör program kapcsán hangsúlyozta, hogy az immár ötödik évadát tapossa és széles kínálatot nyújt a közösségek számára: „Az elején hat szakköri foglalkozással indultunk, mára már 24-féle szakkörből válogathatnak a magyar közösségek a hímzéstől a makramén keresztül egészen az éremgyűjtésig.”

A TehetségPaletta idei, első bemutatkozó évéről szólva elmondta: „Ebben az első évben több mint kétezres közösség jelentkezett Kárpát-medencei szinten a TehetségPaletta bemutatóra.” A programot azoknak az amatőr művészeti közösségeknek szánták, „amelyek már egy picit otthonosabban mozognak az adott művészeti területen”, és lehetőséget kaptak arra, hogy közösen mutatkozzanak be a nyilvánosság előtt. A mentorok által kiválasztott produkciók meghívást kapnak az őszi kecskeméti összművészeti találkozóra, ahol találkozhatnak más határon túli és anyaországi művészeti közösségekkel is.

A Szakkör és a TehetségPaletta programok folytatása a jövőben is hozzájárulhat a kulturális értékek megőrzéséhez és a közösségek megerősítéséhez Kárpátalján.

K. V.