Magyarok a Tatár-hágó alatt

A Tatár-hágó lábánál, festői természeti környezetben terül el Kőrösmező. A ruszin–ukrán többség mellett egy kis magyar közösség is él a településen, Kárpátaljának a tömbmagyarságtól legtávolabb eső magyar szórványa. Helyzetükről Darnyi Szilviával, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnökével beszélgettem el.

– Hozzávetőleg hányan lakják jelenleg Kőrösmezőt, és mekkora a magyarság részaránya?

– Településünk lakossága mintegy nyolcezer főt számlál, és a tíz százalékuk magyar.

– A háború kitörésekor hány magyar menekült külföldre, s azóta is jellemző-e a kivándorlás a már korábban vendégmunkásként a határon túl munkát vállalt családfőkhöz?

– Számszerű adat nem áll rendelkezésemre, de sok férfi dolgozik külföldön, akikhez rendszeresen kijárnak a családtagok.

– A menekülthullám a helyi ruszinokat, ukránokat is érintette?

– Sok ukrán is elhagyta az országot, de számadatok nincsenek.

– Estek-e el a háborúban helyi lakosok, köztük magyarok is?

– A Kőrősmezői kistérségből 32 fő vesztette életét, közülük egy magyar volt.

– A helyi magyarok között kb. hányan élnek színmagyar, illetve vegyes házasságban?

– Több vegyes házasság van, mint magyar.

– Ha magyar nagyanyák, nagyapák is laknak a vegyes családokban, ott a gyerekek is nagyobb mértékben beszélik a nyelvünket?

– Jellemző, hogy ahol magyar nagyszülők élnek, ott a gyerekek is jobban beszélnek magyarul. A vegyes családokban viszont többnyire az ukrán nyelv a domináns.

– Működik-e jelenleg az iskolai magyar tagozat? Hányadik osztályig tanulnak ott a nyelvünkön?

– A magyar iskolában és az óvodában is működik a magyar tagozat. A magyar oktatás az alsó osztályokban, az 1.-től a 4.-ig működik, ötödiktől a kilencedik osztályig azonban ukrán nyelven folyik a tanulás. Az iskolában hetvennyolcan tanulnak, az óvoda két magyar csoportjába pedig ötven gyerek jár. S egyre jellemzőbb, hogy ukrán gyermekeket is beíratnak a magyar iskolába.

– A színmagyar családok gyerekei mindnyájan a magyar iskolai tagozatban tanulnak?

– A többség igen, de vannak, akik az ukrán iskolába járnak.

– A vegyes házasságokban élő magyar gyerekeket kb. mekkora arányban járatják ide a szüleik?

– Mintegy 60 százalékban.

– Milyen programokat szerveztek a háború előtt a helyi magyarok számára?

– A magyar nemzeti ünnepek megtartása mellett magyarországi táboroztatásokra is sor került, ezekben a kulturális programok részét képezték a honismereti kirándulások. De ének- és szavalóversenyeken, családi napokon, különböző fesztiválokon is részt vettünk.

– A háború kitörése óta milyen programokat tudnak megszervezni?

– A harcok kirobbanását követően inkább csak a zárt körű rendezvények a jellemzőek, az iskola területére korlátozva. A magyar nemzeti ünnepeket és az egyházi ünnepeket most is megtartjuk.

– Van-e helyi plébános? A mi nyelvünkön tartják-e a miséket?

– Nincs állandó papunk, a rahói plébános tartja a miséket, az egyházi rendezvényeket. A misék magyar nyelvűek, a prédikációk viszont ukrán nyelven hangzanak el.

– Jelenleg hány főt számlál a KMKSZ-alapszervezet?

– Jelen adatok szerint a kőrősmezői alapszervezetnek 124 tagja van.

– Miként fogja össze a kőrösmezői magyarságot?

– Minden évben az egyházzal közösen szervezett ünnepek, valamint a közgyűlések megrendezésével segítjük elő a magyarság összetartását.

– Milyen terveik vannak a közeljövőre nézve?

– Nagyobb mértékben akarjuk bevonni a fiatalságot az alapszervezet munkájába, s az idősek helyzetét is felmérjük.

Itt jegyezném meg, hogy sok családban egyedül neveli az anya a gyermekeit. A férfiak hiánya megmutatkozik a mindennapokban. Olyan szakmákban, melyekben korábban jellemzően férfiak dolgoztak, mára már a nők vették át a helyüket. A háborúban több mint 300 férfi szolgál, és a külföldön dolgozó férfiak száma is magas. Ez azt jelenti, hogy több száz család családfő nélkül éli a mindennapjait. Az árak és rezsiköltségek emelkedése miatt pedig megfigyelhető egy lassú elszegényedés.

Mindehhez pedig csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy reméljük, a nehezen, de mégiscsak beindult békefolyamat eredményeként hamarosan véget ér a háború, a béke visszatértével a kőrösmezei magyarság élete is visszatér a rendes kerékvágásba, s a Tatár-hágó tövében is megmarad, megerősödik a legtávolabbi kárpátaljai magyar szórványközösség.

Lajos Mihály