Törvényjavaslat: Változtatnának a bírák feddhetetlenségi vizsgálatán
A Legfelső Tanács június 3-i ülésén első olvasatban elfogadta a 13 165-2. számú törvényjavaslatot a bírák feddhetetlenségi nyilatkozatainak benyújtására vonatkozó eljárás megújításáról. A dokumentumra 258 képviselő szavazott igennel, köztük 197-en a Nép Szolgája frakcióból. Amint a Korrupcióellenes Központ civil szervezet megjegyzi, a törvényjavaslat lényegében formalitássá teszi a bírák feddhetetlenségi nyilatkozatainak ellenőrzését – írta a zn.ua június 3-án.
Ivan Kalaurának a kormányzati tervezet alternatívájaként benyújtott törvényjavaslatához fűzött indoklásból kitűnik, az új normáknak meg kell erősíteniük „a bírák elszámoltathatóságát és feddhetetlenségét a bírói feddhetetlenség bevallási formájának és a bírák családi kapcsolatai bevallásának optimalizálásával”, valamint „javítaniuk kell a bírói feddhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzésének eljárásait”. Ugyanakkor bírálói szerint a törvényjavaslat nem tartalmazza a felsőbb fokú bíróságok, köztük a Legfelsőbb Bíróság bírái által benyújtott feddhetetlenségi nyilatkozatok megfelelő ellenőrzésének fő feltételét, nevezetesen a független nemzetközi szakértők bevonását a folyamatba.
Amint a cikk rámutat, a bírói feddhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzésének javítását az Európai Unió kezdeményezte a Vszevolod Knyazevnek, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének vesztegetés gyanújával történt őrizetbe vételével kapcsolatos botrány után. Az új rendszernek ennek megfelelően az ellenőrzési folyamat tökéletesítését kellett volna elérnie, de a 13 165-2. számú törvényjavaslat azzal fenyeget, hogy az ellenőrzési rendszert formalitássá teszi.
Az egyik kifogásolt újítás, hogy a feddhetetlenségi nyilatkozatokat csak a legutóbbi beszámolási évre vonatkozóan lehetne ellenőrizni. Vagyis az esetleges korábbi jogsértéseket nem vennék figyelembe. További problémás tétele az új szabályozásnak, hogy míg a jelenlegi normák szerint a bírót el lehet bocsátani, ha tudatosan állít valótlant a nyilatkozatában, a parlament előtt lévő törvényjavaslat sokkal enyhébb szankciókat ír elő.
Ezenkívül a törvényjavaslat nem rendelkezik a bírói visszaéléseket bejelentő személyek vagy szervezetek jogairól. Eszerint a panaszos nem vehet részt a Legfelsőbb Bírói Minősítő Bizottság (VKKSZ) ülésén, nem kaphat tájékoztatást arról, hogyan bírálták el a panaszát, és nem lesz lehetősége bíróságon fellebbezni a VKKSZ döntése ellen.
Denisz Maszlov, a Legfelső Tanács Jogpolitikai Bizottságának elnöke megjegyezte, a Rada „egyensúlyt kíván találni az igazságszolgáltatás elszámoltathatósága és függetlensége között anélkül, hogy a nyilatkozattételt a nyomásgyakorlás eszközévé tenné”.
„A (törvényjavaslatnak) a második olvasatban való tárgyalásra való előkészítése során folytatjuk a körültekintő vitát a nyilatkozat tartalmáról és ellenőrzésének korlátairól. Mert a meglévő korrupcióellenes ellenőrzések megkettőzésének nincs semmi értelme” – írta a képviselő.
A zn.ua megjegyzi, a bírói feddhetetlenség problémás voltát jelzi, hogy néhány nappal korábban az alkotmánybírói posztra pályázó négy jelölt közül csak egy ment át a Szakértői Tanácsadó Csoport feddhetetlenségi értékelésén. Emiatt a pályázatot újra ki kell majd írni.
(ntk/zn.ua)
