A gyermek nevelésével kapcsolatos többletkiadásokról

„Ismerősöm külföldi gimnáziumba íratta a gyerekét. A volt férje közölte, hogy a külföldi iskola luxus, amihez neki esze ágában sincs hozzájárulni, éppen elég tartásdíjat fizet. Ráveheti a bíróság az apát, hogy állja a gyerek tanulmányi költségeit?”

– A tartásdíj olyan pénzeszköz, amely a gyermek alapvető anyagi szükségleteit hivatott fedezni, például az élelmiszer, ruházat, higiéniai cikkek, közüzemi szolgáltatások költségeit. A többletkiadások viszont olyan pénzügyi kötelezettségek, amelyek az alapszükségleteken túl, különleges körülmények miatt merülnek fel.

Ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság 2020. 08. 26-i, a 336/1488/19. számú ügyben hozott határozata is kimondta, a különleges körülmények lehetnek negatívak (például a gyermek betegsége) és pozitívak is (például drága hangszerre van szükség, vagy a versenysport finanszírozására).

A joggyakorlat elemzéséből kitűnik, hogy a többletköltségek adódhatnak:

• a speciális intézményben történő oktatásból – ha a fizetős oktatásra speciális körülmények miatt van szükség, például hasonló ingyenes oktatásban való részvételre nincs lehetőség;
• a gyermek képességeinek fejlesztéséből – szakkörök, vetélkedők, sportszakosztályok díjának finanszírozása, speciális eszközök, felszerelések beszerzése;
• rehabilitációból – szanatóriumi/üdülőhelyi kezelés vagy speciális rehabilitációs programok költségei;
• gyógykezelésből – rendszeres kezelés vagy rehabilitáció szükségességével kapcsolatos kiadások.

A Családi törvénykönyv (Cstk.) 185. cikkelyének 2. pontja szerint, amennyiben vita támad azzal kapcsolatban, mekkora hányadát kell fedeznie az egyik szülőnek a gyermekkel kapcsolatos többletköltségeknek, azt a bíróság hivatott eldönteni, figyelembe véve a lényeges körülményeket. A gyermekkel kapcsolatos többletköltségek egyaránt kifizethetők előre vagy a tényleges felmerülésük után, fizethetők egy alkalommal, időszakosan vagy állandó jelleggel.

Érdemes megjegyezni, hogy a többletköltségekkel kapcsolatos, bíróság elé kerülő viták jelentős része éppen a gyermek taníttatásával összefüggő kiadásokra vonatkozik. A bírói gyakorlat szerint az oktatási költségek többletköltségnek minősülhetnek, ha azokat objektív szükségszerűség idézi elő. Külföldi tanulmányok esetén ez az objektív szükségszerűség a következőkkel igazolható:

• hasonló oktatási program hiánya Ukrajnában;
• a gyermek képességeinek megfelelő speciális ismeretek elsajátításának szükségessége;
• a gyermek olyan megerősítést nyert eredményeket ért el, amelyek tanulmányainak külföldi folytatását igénylik.

A Legfelsőbb Bíróság a 640/15771/19. számú ügyben 2022. január 12-én hozott határozatában rámutatott, hogy a felsőoktatási intézményekbe képzés céljából történő felvétel megszervezésével, az Oxford International felsőoktatási intézménybe az Egyesült Királyságba és Kanadába történő kiutazás okmányainak elkészítésével, a külföldi oktatási intézménybe való felvétellel, valamint az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos konzultációkkal összefüggő szolgáltatások olyan különleges körülmények, amelyek okán a Cstk. 185. cikkelyének rendelkezéseivel összhangban a szülőknek meg kell fizetniük a gyermek eltartásával kapcsolatos többletköltségeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden gyermek költségeit fedezni kötelesek a szülők, ha az Oxfordon akar tanulni, azt viszont igen, hogy amennyiben az egyik szülő egyedül finanszírozza a gyermek oktatásával összefüggő, objektív szükségszerűség által előidézett költségeket – beleértve a külföldi tanulásét is –, joga van bírósági úton követelni ezen költségek vagy egy részük megtérítését a másik szülőtől.

Az ilyen típusú ügyekben a bíróság döntését befolyásoló alapvető szempontok a következők:

• rendelkezésre állnak-e a ténylegesen felmerült költségeket igazoló dokumentumok (csekkek, számlák a gyermek tandíjának kifizetéséről stb.);
• a gyermek eredményeit igazoló dokumentumok (díjak, tanári ajánlások stb.);
• a költségek megfelelése a gyermek érdekeinek és szükségleteinek;
• a két szülő anyagi helyzete.

hk