A Rada elfogadta a többes állampolgárság intézményének ukrajnai bevezetéséről szóló törvényt

Június 18-án a Legfelső Tanács elfogadta második olvasatban a 11469. számú törvényjavaslatot a többes állampolgárság intézményének bevezetéséről Ukrajnában – jelentette az Ukrajinszka Pravda Jaroszlav Zseleznyak képviselőre hivatkozva.

Amennyiben az elnök aláírja a törvényt, a többes állampolgárság (alattvalóság) a következő esetekben lesz megengedett:

• az ukrán állampolgárság és egy másik állam állampolgárságának egyidejű megszerzése a gyermek által születésekor;
• külföldi örökbefogadó szülők állampolgárságának megszerzése ukrán állampolgárságú gyermek által;
• egy másik állampolgárság automatikus megszerzése ukrán állampolgár által külföldivel kötött házasság eredményeként;
• egy másik állampolgárság automatikus megszerzése Ukrajna nagykorúvá vált állampolgára által a külföldi állam állampolgárságra vonatkozó jogszabályainak alkalmazása eredményeként, amennyiben az ukrán állampolgár nem kapott más állam állampolgárságát igazoló okmányt;
• ukrán állampolgárság megszerzése egyszerűsített eljárásban azon államok polgárai által, akik egyszerűsített eljárásban állampolgárságot szerezhetnek;
• azon államok listáján szereplő országok állampolgárságának megszerzése ukrán állampolgár által, amelyek állampolgárai egyszerűsített eljárásban szerezhetnek ukrán állampolgárságot.

Ugyanakkor a többes állampolgárság nem lesz megengedett azok számára, akik orosz állampolgársággal rendelkeznek (azaz olyan ország polgárai, amelyet a Legfelső Tanács agresszor/megszálló államnak ismer el), vagy olyan államéval, amely nem ismeri el Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

A jogszabály hat hónappal azután lép hatályba, hogy az elnök aláírta és megjelenik a hivatalos közlönyben – derül ki a Jevropejszka Pravda (JP) összeállításából. A portál rámutat, a törvény sorsa és jelentősége két további körülménytől függ. Az egyik az Alkotmánybíróság döntése az évek óta húzódó vitában arról, hogy Ukrajna Alkotmányának 4. cikkelye egyetlen vagy egységes állampolgárságot említ-e. Ha azoknak adnak igazat az alkotmánybírák, akik szerint Ukrajnában egyetlen állampolgárság létezik, úgy a többes állampolgárság nem lehetséges. Viszont amennyiben az ukrán „єдине громадянство” kifejezés egységes állampolgárságként értelmezendő (ami kizárja Ukrajna közigazgatási-területi egységei állampolgárságának létezését, illetve abban az esetben, ha az ukrán állampolgár más ország állampolgárságát szerezte meg, akkor az Ukrajnával fennálló viszonyában csak ukrán állampolgárként ismerik el), az nem zárja ki a többes állampolgárság lehetőségét. A gond az, hogy jelenleg az Alkotmánybíróság döntésképtelen, így aligha számíthatunk a testülettől gyors válaszra az állampolgárság kérdésében.

Ami azt illeti, miként hat a jogszabály azokra, akik korábban az ukrán mellett egy további állampolgárságra is szert tettek, a tömör és kiábrándító válasz az, hogy rövid távon sehogy.

A JP értelmezése szerint a törvény Oroszország kivételével (polgárai számára tilos az ukrán állampolgárság) a világ országait két csoportra osztja: azokéra, akik egyszerűsített eljárással tehetnek szert ukrán állampolgárságra, és az összes többire. A második csoport számára alig változik valami a jelenlegi helyzethez képest, azaz csak kivételes esetekben nyílik lehetőségük az ukrán állampolgárság megszerzésére. Az egyszerűsített eljárásra jogosultak viszont lehetőséget kapnak rá, hogy az ukrán mellett egy második állampolgársággal is rendelkezzenek. Vagyis – a JP szerint – egyfelől az ukrán állampolgárság megszerzésének esetükben nem lesz feltétele a másik állampolgárságról való lemondás, másfelől azok, akik korábban magyar, román vagy egyéb állampolgárságra tettek szert az ukrán mellett, lényegében „amnesztiát kapnak”, azaz többes állampolgárságuk jogszerűvé válik.

Kérdés azonban, hogy mely országok kerülhetnek az egyszerűsített eljárásra jogosultak csoportjába, illetve köztük lesz-e Magyarország? A JP megállapítja, hogy erre a kérdésre egyelőre nem létezik válasz. Elvben a kormány jogosult meghatározni, hogy mely országok kerülhetnek az „egyszerűsített” csoportba, egyelőre azonban sem az nem világos, hogy milyen kritériumok szerint fog osztályozni a miniszteri kabinet, sem az, hogy mikor. Arra viszont a JP is utal, hogy nincs kizárva, az ukrán kormány felhasználhatja az eljárást a „diplomáciai kereskedésre” Budapesttel. Ezzel együtt a portál nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország végső soron nem kerül be az egyszerűsített eljárásra jogosultak csoportjába.

(szcs/pravda.com.ua/eurointegration.com.ua)