Mikor nem a házastársak közös tulajdona a lakás?

„Ismerősöm a lakást a szüleitől kapta ajándékba, még a házassága előtt. Az esküvő után ebben a lakásban éltek a férjével hét éven át. Amikor elváltak, a volt férj magának követelte a lakás felét, mondván, ő újíttatta fel azt a saját pénzén. Mit fog ítélni a bíróság?”

– Az általános szabály szerint a házasság előtt vásárolt lakás nem osztható fel válás esetén. Ugyanez vonatkozik azokra a lakáscélú ingatlanokra is, amelyekre az ember öröklés vagy ajándékozás útján tett szert.

A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 57. cikkelye leírja, melyek azok a vagyontárgyak – esetünkben lakáscélú ingatlanok –, amelyek a feleség vagy a férj személyes magántulajdonának minősülnek:

• amelyeket a személy házassága előtt vásárolt;
• amelyeket ajándékozási szerződés vagy öröklés útján szerzett;
• amelyeket a személyes tulajdonát képező pénzeszközökből vásárolt;
• amelyet Az állami lakás­alap privatizációjáról szóló törvénynek megfelelően privatizáltak.

Az ilyen vagyon válás esetén nem osztható meg, a tulajdonosáé marad. A Cstk. 62. cikkelyének 1. pontja azonban úgy rendelkezik, hogy a személyes magántulajdon is megosztható a házastársak között, ha a szóban forgó vagyontárgy értéke számottevően nőtt a házastársak közös vagy az egyikük pénzbeli hozzájárulása, munkája eredményeként.

Esetünkben tehát, amennyiben a férj pénzt és munkát fektetett a felesége lakásába, miáltal annak értéke nőtt, jogában áll követelni ráfordításai kompenzálását.

Amennyiben a házastársak nem tudnak megállapodni a közös vagyon, a lakás megosztásáról, a volt férjnek jogában állt a bírósághoz fordulni, kérve, hogy nyilvánítsa a lakást a házastársak közös tulajdonának. Amennyiben a bíróság helyt ad a férj keresetének, elrendeli a lakás megosztását.

A férjnek azonban ehhez bizonyítania kell, hogy valóban pénzt és munkát fektetett a lakás felújításába, s ennek eredményeként nőtt annak az értéke. A bizonyítás nem egyszerű. Amikor a házasság boldog, s úgy tűnik, soha nem ér véget, kevesen gondolnak arra, hogy félre kell tenni az építőanyagok vásárlásakor kapott csekkeket, azt pedig különösen bajos nyilvántartani, hogy mikor fizetett a házastárs a saját pénzéből, s mikor a közösből. Arról nem is szólva, hogy a tatarozási, javítási munkákért kapott pénzről a mesteremberek, fuvarozók mifelénk ritkán adnak számlát.

Ilyenkor a feleknek lehetőségük van igazságügyi szakértői véleményt kérni. Ez nem olcsó mulatság, de adott esetben megoldást jelenthet. Ugyancsak segíthet rendezni a vitát, ha készült értékbecslés a lakásról a felújítás elvégzése előtt és után is, amely kimutatja az elért értékkülönbséget (vagy annak a hiányát).

hk