Széles körű lehetőségeket kínál a magyar tannyelvű oktatási intézmények hálózata Kárpátalján

A szülők augusztus 15-ig választhatnak oktatási intézményt az idén első osztályos gyermekeik számára. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) által létrehozott, anyanyelvű oktatást biztosító intézmények hálózata széles körű lehetőségeket nyújt a továbbtanulásra. Minderről részletesen tájékoztatta az érdeklődőket és az érintetteket Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke.

– Azt tudom elmondani az iskolaválasztás előtt álló szülőknek, hogy minden gyermek számára az a legjobb iskola, az a legjobb első osztály – mindegy, hogy ukrán vagy magyar –, amelyikben a gyerek otthon fogja érezni magát, ahol ő komfortosan fogja érezni magát. Tehát a magyar gyereket magyar iskolába adjuk, az ukrán gyereket meg ukránba, mert mire megtanulja az iskola nyelvét, akkorra lemarad matematikából és a többi tantárgyból. Ha otthon ukránul beszélnek, de azt szeretnék, hogy tudjon magyarul a gyermek, vagy tudja a környezeti nyelvet – mert az nagyon fontos, hogy mindenki tudja a környezeti nyelvet –, akkor olyan iskolába adják, ahol a magyart idegen nyelvként tanítják; aki pedig magyar, és magyar iskolába adja a gyereket, az is figyeljen oda, hogy a gyermeke számára a környezeti nyelv, vagyis az ukrán nyelv elsajátítását segítsék. Ehhez vannak működő tantervek, melyek megvalósításáért a KMPSZ, de főleg a Rákóczi-főiskola sokat tett, és most már olyan ukrán nyelvi programokon dolgozunk, illetve segítjük a tanárok módszertanát, melyek által a gyermek meg is tanulja ezt a nyelvet a magyar iskolákban.

Ami pedig a magyar iskolákat illeti, elmondhatjuk, hogy intézményrendszerünk egyfajta kiteljesedést ad a magyar oktatási rendszernek Kárpátalján, mert ugyan magániskolai hálózatban, de a gyerekek számára minden szinten biztosított a továbbtanulási lehetőség. Felhívom a szülők figyelmét, hogy ne hagyják magukat, hiszen elemi iskolát minden településen nyitni lehet, ahol nincs, és ahol legalább 5 gyerek, vagyis 5 szülő kérelmezi. A 4. osztály elvégzése után viszont minden kistérségben 20 km-es körzetben van olyan magyar nyelvű oktatás, ahol a gyerek folytathatja a tanulmányait. Akinek a lakóhelyétől nagyon messze van az iskola, ebben 5. osztálytól az egyházi líceumok is tudnak segíteni. A római katolikus líceum a 7. osztálytól fogad gyerekeket. A 9. osztály után – hisz ez a következő lépcsőfok – még szélesebbek a választási lehetőségek. Mehetnek a gyerekek a tehetséggondozó líceumokba, ilyen tehetséggondozó líceumok az egyháziak, ahová felvételizni kell, és bizonyos ponthatár után vehetik fel őket; de mehetnek a II. RF KMF tehetséggondozó líceumába is, a felsőfokú szakképzési intézetet hívjuk így, illetve a főiskola létrehozta a saját szaklíceumát is, ahol megfelelő szakmát tanulhat a gyerek. Ezt már ebben az évben 7 helyszínen indítjuk: Visken, Nagyszőlősön, Tiszaújlakon, Tiszpéterfalván, Beregszászban, Kisgejőcön, Nagydobronyban. Aki a térképre kivetíti ezeket a helyszíneket, láthatja, hogy minden kistérségben van ilyen líceum, kivéve a Csapi kistérséget, ott még nem sikerült ezt létrehoznunk. A szaklíceum sajátossága, hogy ott nincs felvételi, de az 5 munkanapból egy napon a diák a saját szakmáját, választott szakirányát tanulhatja, és ez lehet szakács, cukrász, autószerelő, szépészet vagy akár kézművesség, művészet, népi ének, zene vagy turizmus, közgazdaságtan, vállalkozási alapismeretek. Ezek olyan alapozó tárgyak, amelyek segítik a gyereket, hogy mire leérettségizik – merthogy ezek a líceumok elfogadott állami érettségit is adnak –, egy alapvető szaktudással rendelkezzen. Ezen líceumok után továbbtanulhatnak vagy a Rákóczi-főiskolán, ha sikerült a nemzeti multiteszt, és elérik azt a pontszámot, amellyel benyújthatják a kérelmet, vagy az Egán Ede Szakképzési Centrumban, ahol már csak szaktárgyak vannak, itt egy éven keresztül például csak autószerelést, csak szakácskodást, csak cukrászatot tanulhatnak, s ennek eredményeképpen kaphatnak bizonyítványt, tehát olyan oklevelet, amely feljogosít arra, hogy már munkát vállalhatnak. Azt kívánom mindenkinek, hogy nézze meg a képzési kínálatokat, és olyat válasszon, ami a szívéhez a legközelebb áll, mert az a legjobb, ha az ember olyan szakmát választ, amelyet majd szívesen gyakorol, hogy ne robotként, hanem örömmel menjen munkába.

Egyébként a főiskolán is sok új szak nyílt, tehát aki a főiskolára jön, nézze végig mind a 18 szakot. Itt nem is szeretném mindet felsorolni, de felsorolom az újakat, ami lehet érdekes lesz: az ének-zene tanári szak, a testnevelő tanár és tréner szak, a parképítő-parkgondozó szak és a kommunikáció-média szak, ami most, a XXI. században mind nélkülözhetetlen.

A Rákóczi-főiskolának van egy Frangepán Katalin nevét viselő gimnáziuma, amely óvodákat és elemi iskolákat üzemeltet azokon a helyeken, ahonnan 100 éve kiszorult a magyar nyelv. Ezek főleg a szórványvidékek, olyan helyek, mint Gyertyánliget, Terebesfejérpatak vagy Szerednye, Bakos, ahol sajnos azt kell hogy mondjam, 100 évvel ezelőtt megszüntették a magyar oktatást, és azóta egy rendszer, egy korszak, egy ország sem indította újra, de a szülőknél még van rá igény. Ide főleg vegyes házasságban született gyerekek járnak, akiket arra készítünk, hogy ne feledjék el a nagyszüleik nyelvét. Az óvoda után a szülők választhatnak, milyen oktatási intézménybe adják gyermekeiket. Sokan adják magyar iskolába a gyereket azért, mert már az óvodában megtanulja olyan szinten a magyart, hogy fog tudni haladni az iskolában, és a szülők közül az egyik tud neki segíteni. Mindezek ellenére azt mondom, hogy a nyelvet így is, úgy is meg kell tanulni, ezért azt javaslom, hogy aki a másik nyelvet, a környezeti nyelvet megtanulta, például egy ukrán a magyart idegen nyelvként, azt mi szívesen várjuk intézményeinkbe. És van is erre példa: Nagyszőlősről sokan jönnek a 9. osztály után ukrán iskolákból, akik otthon még beszélnek valamilyen szinten magyarul, s mert egy olyan szakmát szeretnének elsajátítani, amit mi ajánlunk, ami esetleg más intézményekben nincs. Mi biztosítunk egy intenzív magyar felkészítő kurzust is, ha szükség van rá.

A főiskolára is várunk mindenkit, mert a főiskolának is az a koncepciója, hogy aki ide jön, annak úgy kell innét távoznia, hogy három nyelvet tudjon, ha nem is egyforma szinten. Az egyik az anyanyelve, a magyaroknak a magyar, az ukránoknak az ukrán; az oktatás nyelve ezért ukrán, angol és magyar. Aki ukrán iskolából jött, annak a magyart mint idegen nyelvet ajánljuk, hogy ha kikerül innét, akkor tudjon ezen a nyelven is boldogulni. Aki magyar iskolából jött, annak az ukránt mint idegen nyelvet oktatjuk. A harmadik nyelv, melyet mindenki meg kell hogy tanuljon a XXI. században, hiszen fontos a nemzetközi kommunikációban, az az angol. Azt gondolom, hogy a jövő most az, hogy legalább 3 nyelvűvé váljanak itt a népek, hiszen az egymás iránti tisztelet azt jelenti, hogy megtisztelem a másikat azzal, hogy az ő nyelvén is tudjak szólni, tudjak beszélni a szomszédomhoz. A Kárpát-medence olyan hely, ahol mindenkinek van anyanyelve, van környezeti nyelve, és van egy nemzetközi nyelv. S mi arra törekszünk, hogy a gyerek mind az anyanyelvét, mind a környezeti nyelvet, mind a nemzetközi nyelvet elsajátíthassa minden oktatási szinten.         

TV21 Ungvár/ V. I.