A gyermekláthatás akadályozásáról

„Mióta elváltak, az anya legtöbbször nem engedi, hogy az apa találkozzon közös gyermekükkel. Az apában felmerült, hogy a bírósághoz fordul, de attól tart, hogy a volt felesége azt sem tartaná be, amit a bíró határoz, és a gyereken csattanna az ostor. Mi a megoldás?”

– Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy a házasság, illetve annak megszűnése semmilyen módon nem befolyásolja a szülői jogokat. A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) garantálja a külön élő szülő számára a gyermekkel való érintkezés és a nevelésében való részvétel lehetőségét. Kettejük kapcsolatától függetlenül az elvált szülők kötelesek mindent megtenni közösen a gyermek harmonikus fejlődésének biztosítása érdekében.

A Cstk. 153. cikkelye garantálja a családjától külön élő apa számára a jogot, hogy akadálytalanul érintkezzen gyermekével, részt vegyen a nevelésében – kivéve azokat az eseteket, amikor maga a törvény korlátozza ezt a jogot.

A Cstk. 157. cikkelyének 3. pontja félreérthetetlenül fogalmaz: annak a szülőnek, akivel a gyermek együtt él, nincs joga megakadályozni a tőlük külön élő szülőt a Cstk. 153. cikkelyében foglalt jogai gyakorlásában, vagyis a gyermekkel való érintkezésben és a nevelésében való részvételben, ha ez az érintkezés nem zavarja a gyermek normális fejlődését. Azt azonban, hogy az apával való érintkezés árt-e a gyereknek, vagy sem, nem az anya dönti el, hanem kizárólag a bíróság hivatott megítélni szakvélemények alapján.

Valóban, távolról sem az a legjobb megoldás – a gyermek szempontjából bizonyosan nem –, ha a szülők mindjárt a bírósághoz fordulnak, ha problémák adódnak a láthatással. Az anyának és az apának lehetősége van írásban megállapodni minden olyan vitás kérdésről, amely akadályozza normális kapcsolatukat a gyermekkel. Vagyis az anyának – ha valóban megalapozott kifogásai, aggályai vannak a gyermeke és az apa kapcsolattartását illetően – lehetősége van olyan feltételekhez kötni a gyermekláthatást, amelyek alkalmasak aggodalmai eloszlatására. Az ilyen megállapodás írásban köttetik, s közjegyző által hitelesítendő. Tehát nem pusztán egy darab papírról van szó: az abban rögzített feltételek be nem tartása esetén a másik fél a bírósághoz fordulhat, akár anyagi és/vagy erkölcsi kártérítést is követelhet.

Amennyiben nem sikerült megegyezni, a szülők egyikének kérvénye nyomán a gyámhatóság jogosult meghatározni a gyermekláthatás feltételeit a gyermekétől külön élő szülő számára. Ilyenkor a hatóság tisztviselői felkeresik a szülőket, tájékozódnak életvitelüket, illetve a gyermek helyzetét illetően.

Az a szülő, akit akadályoznak a gyermekkel való kapcsolattartásban, jogosult a bírósághoz fordulni az akadályok megszüntetése érdekében. A bíróság határozata ilyenkor rögzíti a gyermek nevelésében való részvételének módjait (időszakos vagy rendszeres találkozások, közös kikapcsolódás lehetősége, a gyermek látogatása a lakóhelyén stb.), az érintkezés helyét és idejét. Bizonyos esetekben, ha a gyermek érdekeit ez szolgálja, a bíróság előírhatja egy harmadik személy jelenlétét a szülő és a gyermek találkozásakor.

A bíróság a vita rendezésekor figyelembe veszi:

• a szülők hozzáállását kötelezettségeik teljesítéséhez;
• a gyermek életkorát, személyes kötődését szüleihez;
• a gyermek egészségi állapotát;
• a szülők mentális egészségét, esetleges függőségeiket (alkohol, drog stb.).

Abban az esetben, ha az egyik szülő figyelmen kívül hagyja a gyermekláthatásra vonatkozó bírósági határozatot, a másik, akinek a javára a határozatot hozták, jogosult az állami végrehajtó szolgálathoz fordulni. Ehhez azonban kérni kell a bíróságot, hogy adjon ki végrehajtási dokumentumot a bírósági határozat alapján. Adott esetben célszerű lehet mindjárt a határozat kiadásakor kérni a végrehajtási dokumentumot is.

A végrehajtási dokumentum birtokában azután kezdeményezni lehet az állami végrehajtó szolgálatnál a végrehajtási eljárás megindítását. Az ilyen eljárás persze nem jelent azonnali megoldást a problémákra. Első körben a végrehajtók el fogják kísérni a szülőt a gyermekláthatási alkalmakra, s ellenőrzik, hogy a másik szülő maradéktalanul betartja-e a bírósági határozatban rögzítetteket, azaz lehetőséget ad-e a külön élő szülőnek, hogy érintkezzen gyermekével. Ha a gyermeket nevelő szülő alapos ok nélkül nem tesz eleget a bíróság határozatának, a végrehajtó jegyzőkönyvet vesz fel erről, s akár bírságot is kiróhat a szabálysértőre.

Ismételt jogsértés esetén szigorodik a büntetés:

• nő a bírság összege;
• a végrehajtó tájékoztatja a bírósági szakasz előtti vizsgálatot végző hatóságot a szülő által elkövetett jogsértésről;
• ideiglenesen korlátozhatják a jogsértőt az ország elhagyásához, gépjármű vezetéséhez való jogában, stb.

Ahhoz, hogy az állami végrehajtó meghozza a végrehajtási eljárás megszüntetéséről szóló határozatot, a gyermeket nevelő szülő viselkedésének tartósan jogkövetővé kell válnia. Amennyiben utóbb a jogsértések újrakezdődnek, a végrehajtási eljárás újraindítható.

Érdemes megjegyezni: ha az a személy, akivel a gyermek él, makacsul elutasítja a bírósági határozat végrehajtását, a másik szülőnek jogában áll kérni a bíróságtól, hogy nála helyezze el a gyermeket.

hk