A burgonya gyomirtása VI.

Fontos tudnivalók a klomazon hatóanyagról

Folytatjuk a klomazon hatóanyagnak sorozatunk előző részében megkezdett ismertetését. Mivel az egyik legelterjedtebb hatóanyagról van szó, fontosnak tartom a részletes tájékoztatást. Annál is inkább, mivel általában ez a hatóanyag okozza a legtöbb problémát és meglepetést a gazdáknak.

A hatóanyag felszívódásáról és lebomlásáról

A hatóanyag lebomlásával is tisztában kell lennünk. A klomazon a földben lévő szerves anyaghoz kötődik, vagyis a trágyázott területeken sokkal tovább megmaradhat a talajban. A víz könnyen szállítja, kimoshatja, de a hatóanyag mélyre (10–15 cm-nél mélyebbre) nem szivárog le. A klomazon alkalmazása után, az utóvetemény előtt szántani szükséges a fitotoxikus tünetek biztos elkerülése végett. Lúgos talajok esetében (az ungi régióban) a lebomlási idő néhány hét, míg savanyú talajoknál, 6,5 pH alatti értékeknél (Tiszahát és Beregvidék) a hatóanyag lebomlása lassú, akár hónapokat is igénybe vehet. A lebomlás gyorsabb homokos talajban, mint iszap-, agyag-, vályogtalajokban. Ugyancsak fontos a hőmérséklet: mérsékelt vagy alacsony hőmérséklet esetén, 20 °C alatt akár 60 napig, míg 20 °C fölött 30–45 napig tarthat a hatóanyag lebomlása. 35 °C feletti hőmérsékletnél a hatóanyag gyorsan bomlik, gázosodik, de még az alacsony dózis is fitotoxikus lehet. Tehát kánikula esetén a klomazon használata nem javasolt, sőt úgy időzítsük az alkalmazását, hogy a permetezést követő 2-3 napig ne legyen 30 °C fölötti a nappali hőmérséklet.

Hatékonyság

A hatóanyag a legtöbb egyszikű gyommagvat (muhar, perje, kakaslábfű) visszatartja, a kétszikűek közül pedig főleg a parlagfű, a paréjfélék, a libatopfélék, a porcsinfélék, az apró szulákfajok stb. ellen hatásos. Hatástalan viszont a siskafélékre és más tarackozó gyomokra, a vadmurokra, szerbtövisre stb. A klomazon főként a gyommagvakkal és a kicsi, nem több mint 10 centiméteres fiatal gyomnövényekkel szemben hatásos. A kifejlett gyomok (4–6 levél fölött) esetében a hatás minimális.

Az utóvetemény kérdése

Ami az utóveteményt illeti, 12 hónapig tilos: szója, repce, napraforgó, káposzta, retekfélék s minden zöldségfélének a vetése, palántázása. A következő éven, amennyiben zöldségfélét szeretnénk ültetni az adott területre, kötelező a mélyszántás 30–40 cm mélyen. Biztonsággal vethető azonos évben a burgonya és a gabonafélék.

Tudnivalók a fajtaérzékenységről

Ami az egyes fajták érzékenységét illeti, a balatoni rózsa, az Esmee és számos piros héjú fajta érzékeny, de fajtánként eltérő a tolerancia. A Riviera, Carrera, Arizona, Impala stb. fajták esetében alacsony dózissal alkalmazható a hatóanyag, mivel e fajták közepesen érzékenyek, de csak a kelés előtt. A már kikelt állományban (15 cm-nél nagyobb növények) nagy kockázattal használható a klomazon. Jó tűrőképességgel rendelkeznek a Colomba, Agria, Laura fajták kelés előtt és után egyaránt.

Fontos az előzetes tájékozódás, mert sok helyen találkozni eltérő információkkal a fajták érzékenységéről. A legmegbízhatóbb információkat az adott fajta előállítójától kaphatjuk. (Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa