A házastársi tulajdonból szerzett, de másra íratott vagyontárgyakról

 „A férj vett egy lakást befektetésként. Hogy ne kelljen osztoznia rajta a válófélben lévő feleségével, az ingatlant az édesanyjára íratta. Még az autóját is eladta. Hogyan kaphatja meg a feleség váláskor az őt megillető részt a lakásból és a gépkocsiból?”

– A vagyontárgyaknak a hozzátartozókra íratása különböző okokból bevett gyakorlat Ukrajnában. Esetünkben ha a férj a lakást a maga nevére íratná, az a házastársak közös osztatlan tulajdonának minősülne, amely váláskor megoszlik a volt házastársak között. Amennyiben viszont az ingatlan a mamáé, a feleség nem tarthat igényt annak a felére. A személygépkocsival hasonló a helyzet: ha nincs autó, nincs mit elosztani – gondolhatja a férj. Azonban egy jó válóperes ügyvéd segítségével – hiszen a vagyonmegosztás a bíróság előtt zajlik – a feleség jó eséllyel hozzájuthat az őt megillető vagyonrészhez.

Kezdjük a lakással! Közismert, hogy a házasság alatt nem lehet ingatlant eladni vagy elajándékozni a másik házastárs beleegyezése nélkül. A tranzakció lebonyolításához a közjegyző követelni fogja a másik házastárs írásbeli beleegyezését. Lehetséges azonban megvenni a lakást, és azt mindjárt a hozzátartozó nevére íratni. Valljuk be őszintén, az ilyen tranzakciót nehéz megtámadni. Az egyetlen lehetőség: bebizonyítani a bíróságon, hogy a lakást a házastársak közös tulajdonát képező pénzen vásárolták, illetve bemutatni, mi volt ezzel a férj szándéka. A bizonyítékok a legkülönfélébbek lehetnek: levelek, tanúvallomások, számlakivonatok stb. Optimális esetben a bíróság a lakást a házastársak közös tulajdonának ismeri el, s a feleség megkaphatja az őt megillető részét a közös vagyon felosztásakor.

Valamivel egyszerűbb megoldás, ha a feleség azt kéri a bíróságtól, hogy hajtsák be a férjtől a közös vagyonból vásárolt lakás rá eső részét. Ilyenkor is bizonyítani kell, hogy az ingatlant a közös vagyon részét képező pénzen vásárolták, valamint a férj szándékát is, hogy ki akarta vonni a vagyont a megosztandó közös tulajdonból, de nincs szükség a tulajdonjog átadására és átregisztrálására a férj édesanyjának nevéről valamelyik házastárséra, ami mindig problémás.

Ami a személygépkocsi eladását illeti, a probléma hasonló. Az adásvételi szerződés megkötéséhez szükség volna a másik házastárs írásos hozzájárulására, a gyakorlatban azonban előfordul, hogy „eltekintenek” ettől a felek; különösen, ha a vevő nem is tudja, hogy kérnie kellene a hozzájárulást. Utóbb nem sok mindent lehet tenni az adásvételi szerződés ellen. Kérheti ugyan a feleség a szerződés semmissé nyilvánítását, ehhez azonban bizonyítani kellene, hogy a vevő tudta, hogy a gépkocsi közös tulajdon, azaz nem adható el a másik házastárs hozzájárulása nélkül.

Arra viszont ebben az esetben is van lehetőség, hogy a házastárs kérjen a bíróságtól pénzbeli kárpótlást az eladott vagyontárgyból őt megillető rész után. Ráadásul ilyenkor nem számít, milyen áron cserélt gazdát a személygépkocsi. Előfordul ugyanis, hogy a felek – néha éppen a vagyonmegosztást kijátszva – nyilvánosan egy jelképes összegben állapodnak meg. Éppen ezért ilyenkor a cél megállapítani a jármű tényleges piaci értékét, s ennek az összegnek a felét követelni a házastárstól kárpótlás gyanánt. A bírósági gyakorlatból ítélve, amikor nem lehetséges az adott jármű piaci értékének megállapítása, meg lehet állapítani egy hasonló tulajdonságokkal bíró jármű értékét a per időpontjában.

Létezik egy harmadik megoldás is. A Legfelsőbb Bíróság egy 2022-es ügyben megállapította, hogy a férj a feleség tudta nélkül eladta a házasság alatt vásárolt, közös házastársi tulajdont képező gépkocsit. Ezért a bíró a feleség pártját fogta, s a vagyonmegosztáskor nagyobb hányadot ítélt meg számára a közös lakásból. Így bár a feleség nem kapta meg részét a közös gépkocsiból, de kárpótolta őt a lakásból neki ítélt nagyobb hányad (lásd: Постанова КЦС ВП від 01. 04. 2022 року у справі №753/7032/19!).

hk