A jogosítvány bevonásáról baleset után

 „Egyik ismerősöm kisebb balesetbe keveredett. Személyi sérülés nem történt, kár viszont igen. Nyilvánvalóan az előtte haladó gépkocsi vezetője volt a hibás, mégis őt vette elő a rendőr, és azt mondta, elveszik a jogosítványát a 124. paragrafus alapján. Mit lehet itt tenni?”

– Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення – a továbbiakban: Ajtk.) 124. cikkelyét azokban az esetekben alkalmazzák, amikor a közúti közlekedés résztvevője – akár gyalogos, akár járművezető, akár utas – megsértette a Közúti Közlekedés Szabályait, ami járművek, szállítmányok, az úttest vagy egyéb vagyontárgy sérüléséhez vezetett. A jogszabályhoz fűzött megjegyzés ugyanakkor kimondja, hogy a felelősségbiztosítással rendelkező személy mentesül az adminisztratív felelősségre vonás alól a közlekedési szabályok megsértésével a közlekedési eszközökben okozott kárért, ha a felek megállapodnak, hogy közösen készítenek értesítést a balesetről A szárazföldi járművek tulajdonosainak kötelező polgári jogi felelősségbiztosításáról szóló törvény alapján.

E cikkely alapján kétféle büntetés szabható ki:

– a minimális nem adózó jövedelem ötvenszeresének megfelelő bírság (idén 850 hrivnya);

– a járművezetés jogának megvonása hat hónaptól egy évig terjedő időtartamra.

Tehát valóban fennáll a járművezetői engedély bevonásának veszélye.

Időnként az emberek hajlamosak rálegyinteni a dologra, mondván, egyszerűbb befizetni a bírságot, mint a rendőrséget és a bíróságot járni, netán ügyvédet fogadni. A járművezetői engedély bevonása azonban már komolyabb dolog, különösen, ha arra a munkavégzéshez, a munkába járáshoz is szükség van. Egyébként a bírságot sem tanácsos félvállról venni, hiszen egy esetleges következő baleset alkalmával a rendőrség majd azzal érvelhet, hogy a járművezető korábban is követett már el hasonló szabálytalanságot. Érdemes tehát szembenézni a kihívással, kiállni az igazunkért a bíróságon.

Az eljárás alá vont személynek, illetve az ügyvédjének ilyenkor több lehetősége is van az engedély bevonásának elkerülésére.

A legkézenfekvőbb megoldás a büntetés elkerülésére bebizonyítani, hogy a baleset kapcsán nem történt adminisztratív jogsértés. Az Ajtk. 124. cikkelye alapján történő felelősségre vonáshoz ugyanis négy dolgot kell minden kétséget kizáróan bizonyítani a bíróságon:

– hogy jogsértés történt (esetünkben a Közúti Közlekedés Szabályainak megsértése);

– a jogsértés következtében anyagi kár keletkezett;

– ok-okozati összefüggés áll fenn a jogsértés és a következmények között;

– hogy az eljárás alá vont személy követte el a jogsértést (szándékosan vagy gondatlanságból).

Ha ezen elemek közül akár csak egy is hiányzik, le kell zárni az ügyben az eljárást az Ajtk. 247. cikkelyének 1. pontja alapján.

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A helyszínelő rendőrök nem mindig végeznek kellően alapos munkát, nemegyszer arról a járművezetőről vesznek fel jegyzőkönyvet, akit ők vétkesnek tartanak. A bíróság azonban köteles minden körülményt alaposan megvizsgálva dönteni. Vagyis a járművezetőnek érdemes ismertetni a saját álláspontját. Célszerű részletesen leírni a történteket a saját szemszögéből már a helyszínen felvett jegyzőkönyvben is. Ha ott valamilyen oknál fogva nem sikerült ezt elérni (például a szükséges nyelv­ismeret hiányában), készüljön rá, hogy lehetősége lesz előadni az érvelését (ha kell, ügyvéd közreműködésével) a bíró előtt.

Ajánlott begyűjteni minden elérhető bizonyítékot, a helyszínen készült fotókat, videófelvételeket tárni a bíróság elé. Jól jöhetnek a tanúvallomások is. Ha a tények megállapításához speciális ismeretekre, vizsgálatokra van szükség, az eljárás alá vont személynek joga van kérni, hogy rendeljék el a jármű műszaki vizsgálatát. A szakértői következtetés megcáfolhatja a rendőrség állítását, bizonyíthatja például, hogy a jármű vezetőjének nem volt lehetősége elkerülni az ütközést, vagy hogy a történtekben a másik sofőr a vétkes.

Ugyancsak segíthet elkerülni a felelősségre vonást, ha odafigyelünk az eljárási határidőkre. Az Ajtk. 38. cikkelyének 2. bekezdése értelmében, ha az ügyet bíróság (bíró) előtt tárgyalják, adminisztratív büntetést legkésőbb a jogsértés elkövetésének napjától számított 3 hónapon belül lehet kiszabni. Ha ez a határidő bármilyen okból lejárt a határozat meghozatalának időpontjáig, a bíróság köteles az ügyben az eljárást az Ajtk. 247. cikkelyének 7. pontja alapján lezárni. Ez attól függetlenül megtörténik, hogy bizonyított-e a járművezető vétkessége, vagy sem.

Adott esetben sokat tehet az ember azért is, hogy enyhítsen a bíróság határozatán.

Ha a felelősségre vonást nem sikerül elhárítani, a fő cél elkerülni a járművezetői engedély bevonását. A bíróság rendszerint csak a közlekedési szabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén vonja be a járművezetői engedélyt. Ha ez a felelősségre vont személy első kisebb szabálysértése, és a baleset körülményei nem kirívók, akkor minden esélye megvan arra, hogy megússza a dolgot bírsággal.

A büntetés megválasztásakor a bíróság általában köteles figyelembe venni:

– az elkövetett jogsértés természetét;

– az elkövető személyét és bűnösségének fokát;

– vagyoni helyzetét;

– a felelősséget enyhítő és súlyosbító körülményeket (lásd az Ajtk. 33. cikkelyét!).

Ilyenkor célszerű a bíróság elé tárni minden enyhítő körülményt:

– a személy pozitív jellemrajzát (nagy vezetési tapasztalat szabálysértések nélkül, munkahelyi megbízhatóság stb.);

– társadalmi státuszt, esetleges fogyatékosságot;

– családi állapotot (kiskorú gyermekek, házastárs eltartását);

– a gépkocsi fontosságát (például a jármű az egyetlen jövedelemforrás a vezető és családja számára, például vállalkozói tevékenységhez használja).

Végső soron az őszinte megbánás és a szabálysértés beismerése is eredményre vezethet (ha a védelem kezdeti stratégiája ezt megengedi).

Amennyiben az elsőfokú bíróság ennek ellenére megfosztotta a járművezetőt az engedélyétől anélkül, hogy megindokolta volna, miért ezt a konkrét büntetést választotta, ez megalapozhatja a határozat elleni fellebbezést a fellebbviteli bíróságon.

hk