A parlament elfogadta A szakképzésről szóló törvényt

Ukrajna Legfelső Tanácsa elfogadta második olvasatban A szakképzésről szóló törvényt – jelentette az Élet (Життя), az Ukrajinszka Pravda magazinja az Oktatási és Tudományos Minisztériumra (MON) hivatkozva augusztus 21-én.

A törvényjavaslatra 258 képviselő szavazott igennel.

A dokumentum számos változást irányoz elő. Így például a szakkolledzsek nonprofit egyesületekként működnek a jövőben. Ez lehetővé teszi a tarifaháló és a szabvány állományi létszám mellőzését, valamint a saját bevételeik feletti szabad rendelkezést.

„A pénzügyi autonómia lehetővé teszi a béremelést az intézmények legjobb munkatársai, elsősorban az ipari képzésben részt vevő mesterek számára” – jelezte a MON.

Az intézmények igazgatói számára úgynevezett KPI-t, fő teljesítménymutatót fognak meghatározni, hogy idővel a minisztérium fel tudja mérni tevékenységük eredményeit.

„Néhány éven belül a végzősökre tanulmányi eredményeik külső értékelése vár majd, amelyet független minősítő központok fognak lefolytatni. Ez javítani fogja a szakképzés minőségét, mivel a továbbiakban nem adnak ki okleveleket ilyen tudáspróba nélkül” – ígéri a minisztérium.

Ezenkívül a felsőfokú szakiskolákat, a műszaki szakiskolákat és a szakképző központokat fokozatosan szakkolledzsekké nevezik/alakítják át, ahol a diákok teljes tanulmányi/akadémiai joggal tanulhatnak majd.

Dmitro Zavhorodnyij oktatási miniszterhelyettes hozzáteszi: fontos újítás az engedélyezési eljárások és a tantervfejlesztés egyszerűsítése is, mivel ez lehetővé teszi, hogy több új szakma és kurzus jelenjen meg az intézményekben.

Ezenkívül a törvényjavaslat előírja, hogy a felügyelőbizottságoknak felülvizsgálatot kell végezniük az intézményekben, és jóvá kell hagyniuk az új tanterveket, így az oktatás tartalma jelentősen frissül, és közelít a munkaadók igényeihez.

Az Élet emlékeztet, korábban Tarasz Kreminy nyelvi ombudsman bírálta a törvényjavaslat előző változatát, mivel szerinte egyes rendelkezések veszélyeztették az ukrán államnyelvi státuszát. A bírált változat engedélyezte volna többek között a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatást, ha felvételkor legalább nyolc diák kifejezi ebbéli óhaját, és az intézmény alapítója meghozza az erre vonatkozó döntést. Később a parlamenti szakbizottság eltávolította a törvényjavaslatból a „vitatott” normákat.

(zzz/life.pravda.com.ua)