Örökölhető-e az adótartozás?

 „Megboldogult ismerősöm kisvállalkozó volt. Igaz, hogy az örököseinek kell kifizetni az adótartozását?”

– Mindenekelőtt szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy egyetlen örököst sem kényszeríthetnek annál nagyobb összeg megfizetésére, mint amekkorát örökül kapott. Ez a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1282. cikkelyében rögzített elv, amely az Adótörvénykönyv (Податковий кодекс України – a továbbiakban: Atk.) 99., az adótartozás rendezésével kapcsolatos cikkelyében is visszaköszön.

A „végső” biztosítékot a megboldogult által hátrahagyott tartozásokkal szemben a Ptk. 1273. cikkelyének 1. pontja jelenti, amely lehetővé teszi az örökös számára, hogy lemondjon az örökségéről, amivel a tartozások rendezésének kötelezettsége alól is mentesül. De vegyük sorra a tudnivalókat!

Amikor az egyéni vállalkozó (FOP) meghal, adófizetői státusza megszűnik. Tartozásai ugyan átszállnak örököseire, de csak bizonyos korlátok között.

Az elhunyt FOP tartozásai három csoportra oszthatók: a) adótartozások; b) az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás (ЄСВ) terén felhalmozott tartozás; c) polgári jogi tartozások (például beszállítókkal, hitelezőkkel, vásárlókkal szemben). Ezek közül az adótartozások és a polgári jogi tartozások megfizetése kötelező a hagyaték értékéig, a ЄСВ terén felhalmozott tartozásért az örökösök nem felelnek.

Lássunk egy példát! Tegyük fel, hogy a FOP egy 120 ezer hrivnyát érő lakást hagyott gyermekére, de 150 ezer hr adótartozást, 50 ezer hr társadalombiztosítási tartozást és 30 ezer hr polgári jogi tartozást halmozott fel életében. Mivel az adótartozás összege meghaladja az örökségét, az örökösnek be kell fizetnie a lakás teljes árát, a 120 ezer hrivnyát, a fennmaradó 30 ezer hrivnya tartozást viszont az állam le fogja írni mint behajthatatlant. A társadalombiztosítási tartozás nem „öröklődik”, azt a hatóságok le fogják írni teljes egészében. Mivel az egész örökség ráment az adótartozás törlesztésére, így a polgári jogi tartozás kiegyenlítésére már nem kerül sor. A hitelezőknek ugyan jogukban áll a bírósághoz fordulni, és követelni az örököstől a tartozás rendezését, de a bíróság ennek csak abban az esetben adna helyt, ha a felperesek bebizonyítják, hogy az örökségen túl valamilyen további, eredetileg az adós tulajdonát képező vagyontárgy került az örökös birtokába.

Több örökös esetén az adótartozás megfizetésével kapcsolatos felelősség szigorúan az örökségben való részesedésük arányában oszlik meg közöttük. A törvény nem engedi, hogy a teljes adósságot egyetlen örökösre hárítsák, még akkor sem, ha ő tett szert az örökség legnagyobb hányadára.

Következzék egy újabb gyakorlati példa! Tegyük fel, hogy a FOP 120 ezer hr értékű lakását három gyermeke örökölte, egyenlő arányban. Ennek megfelelően a 150 ezer hrivnya adótartozás is egyenlő arányban oszlik meg hármójuk között, de csak a rájuk eső örökrész értékhatáráig, azaz 40 ezer hrivnyáig.

Jó tudni, hogy az Atk. 162. cikkelyének 162.3-as pontja értelmében az utolsó adózási időszaknak az az időszak számít, amelyre a FOP halálának napja esik. 2025-ben ez különösen aktuálissá vált az adózási változások miatt: a legtöbb FOP számára ismét kötelezővé vált a társadalombiztosítási járulék fizetése, és bevezették a katonai illetéket az egyszerűsített rendszert választó FOP-ok számára. Ha a FOP-nak az utolsó adózási időszakban volt jövedelme, akkor azután kell adóznia. Ugyanakkor a fix befizetések összegét a tevékenységi időszakkal arányosan számítják fel.

A FOP-ok 1. és 2. csoportjához tartozók egységes adója utáni tartozás ilyenkor öröklődik. A katonai illeték az 1. és 2. csoporthoz tartozók esetében egységesen havi 800 hr, és ez a tartozás is öröklődik. A társadalombiztosítási hozzájárulás havi 1760 hr, ez a tartozás azonban nem öröklődik.

A FOP-ok 3. csoportjába tartozók esetében a katonai illetéket a jövedelem 1%-ában állapították meg. Jövedelem hiányában azonban esetükben nem keletkezik tartozás az egységes adó és a katonai illeték megfizetése terén.

Jó tudni, hogy a FOP halálának napjától számított hat hónapig – ez egyben a hagyatéki eljárás lefolytatásának időtartama is – adótartozása után nem számítanak fel büntetőkamatot. Ebben az időszakban célszerű meghatározni az örökség összetételét és értékét, megállapítani az „örökölt” tartozás pontos összegét, s eldönteni, hogy elfogadja-e az örökös az örökséget, vagy lemond róla. Ha elfogadja az örökséget, az örökösnek érdemes egyeztetni az adóhatósággal a tartozás kiegyenlítésének rendjét.

A hat hónap letelte, a hagyatéki eljárás lezárulása után az örökhagyó tartozása az örökös tartozásává válik, ha elfogadja az örökséget, neki kell rendeznie azt. Amennyiben nem teszi meg, újraindulhat a büntetőkamat számítása.

Végezetül szeretnék eloszlatni egy félreértést. Az Atk. nem követeli meg az örökösöktől, hogy bármiféle adóbevallást vagy egyéb dokumentumot nyújtsanak be a FOP helyett. Mint már utaltam rá, a FOP halálával megszűnt létezni adófizetőként, így beszámolási kötelezettségei is örökre megszűntek.

hk