A mesterséges intelligencia

Sok előnnyel járhat, de veszélyeket is rejt magában

Sokáig csak a sci-fikben találkozhattunk vele, ám mára valósággá vált a mesterséges intelligencia (röviden: MI vagy az angol artificial intelligence kifejezésből: AI), mely több területen könnyebbé teheti az életünket, ám fennállhat a veszély, hogy az emberi intelligencia fölé nőve kicsúszhat az irányításunk alól és fölébünk kerekedhet.

A mesterséges intelligencia kifejlesztésének története az 1950-es évekig nyúlik vissza. Elsőként Alan Turing angol matematikus és John McCarthy amerikai informatikus végzett kutatásokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, s az utóbbi úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia olyan gépek megalkotását jelenti, melyek működése az emberi intelligencia megnyilvánulásaihoz hasonlít. Az MI 1956-ban lett komoly akadémiai diszciplina. Az 1980-as, 1990-es években több jelentős eredményt ért el a mesterséges intelligencia kutatása. A digitális forradalom egyik eredményeként a 2000-es évektől elkezdődött az önvezető járművek kifejlesztése. A 2020-as évek elején pedig igazi forradalom kezdődött az MI fejlesztése terén, melynek révén egyre nagyobb hatással lesz az életünkre.

De mi is a mesterséges intelligencia? Egy számítógépes rendszer azon képessége, hogy az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni, amilyen például a tanulás vagy a problémamegoldás. A matematika és a logika használatával a számítógépes rendszer szimulálni képes azt az érvelési eljárást, amelyet az emberek is használnak, amikor új információk alapján tanulnak, és hoznak döntéseket. A mesterséges intelligenciát használó számítógépes rendszerek tanulni is képesek a hibáikból, így növelik a pontosságukat. Az új információkat pedig az MI rendkívül gyorsan és pontosan dolgozza fel, ami lehetővé teszi, hogy bonyolult helyzetekben is használjuk, például önvezető járművekben. A mesterséges intelligenciának több típusa lehetséges. A szűk mesterséges intelligencia a számítógépes rendszer azon képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban tud elvégezni egy szűken meghatározott feladatot. Jelenleg itt tart az MI, s még ha úgy tűnik is, mintha önállóan és valós időben gondolkodna, valójában több, szűkre szabott folyamatot hangol össze, és előre meghatározott keretek között hoz döntéseket, „gondolkodásából” hiányzik a tudatosság és az érzelem. Az erős MI a számítógép azon képességét jelentené, amellyel bármilyen intellektuális folyamatban képes lenne meghaladni az emberi eredményeket. Ilyen típusú MI-vel még csak olyan sci-fikben találkozhatunk, melyekben a robotoknak tudatos gondolataik vannak, és saját céljaik szerint cselekszenek. Az erős MI már rendelkezne emberi szintű kreativitással és képzelettel. A mesterséges szuperintelligenciával rendelkező számítógép pedig már szinte minden területen képes lenne felülmúlni az embert, így a tudományos kreativitásban és a társadalmi készségekben is…

De visszatérve a jelenleg létező MI-hez. A számítógépes rendszerek gépi tanulással érik el a szűk mesterséges intelligencia szintjét. Algoritmusokkal azonosítanak mintákat a betáplált adatokban, amelyekkel aztán adatmodelleket készítenek, s ha a betáplált adatok pontosan képviselik az elemzésre váró teljes adatkészletet, akkor az algoritmus pontosabb eredményeket produkál. Amennyiben pedig a gépi tanulási modell elég jól van betanítva ahhoz, hogy gyorsan és pontosan elvégezze a feladatát, akkor a számítógépes rendszer eléri a szűk MI szintjét. A mély tanulás pedig a gépi tanulás fejlett típusa, amely az emberi agy szerkezete által ihletett algoritmushálózatokat, ún. neurális hálózatokat használ. A mély tanulás betanításához általában nagyobb méretű adathalmazok szükségesek.

Milyen előnyökkel járhat a mesterséges intelligencia? A vállalati szférában azzal a haszonnal jár, hogy az MI-alapú rendszerek nagy mennyiségű adatot képesek villámgyorsan feldolgozni, képesek az ismétlődő, időigényes feladatok és munkafolyamatok automatizálására, az összetett számítások, adatelemzések precíz végrehajtására, ami nagyobb pontosságot és kevesebb hibát eredményez, egyúttal értékes emberi erőforrásokat szabadíthatnak fel, hogy a munkavállalók a rutinszerű és hétköznapi feladatok helyett a stratégiai döntéshozatalra és az innovációra fordíthatják az idejüket. A vállalati vezetések pedig az MI által elemezett adatok ismeretében megalapozottabb döntéseket hozhatnak, a stratégiai tervezéshez, a kockázatértékeléshez, az üzleti folyamatok racionalizálásához is segítséget nyújthat a MI. Emellett a mesterséges intelligencia segíthet a csalások és a biztonsági előírások megsértésének a gyors felderítésében is.  Az MI-alapú csevegőrobotok és virtuális asszisztensek pedig személyre szabott és valós idejű támogatást nyújthatnak az ügyfeleknek. A marketing területén az MI lehetővé teszi az adatelemzést, a vevőszolgálati automatizálást és a személyre szabott marketingstratégiák kidolgozását. Az online vásárlás terén a MI lehetővé teszi, hogy az online áruházak weboldalain a vásárlók keresési előzményei alapján készüljenek el a személyre szabott vásárlási ajánlatok. De a modern autók is egyre több MI-alapú technológiai megoldással rendelkeznek, például olyan érzékelőkkel, melyek képesek észlelni a veszélyes helyzeteket az utakon. Az egészségügyben a mesterséges intelligencia a feldolgozott adatok felhasználásával segíthet a diagnózis, a kezelési protokollok és a betegek kezelési eredményei közötti kapcsolatok megtalálásában, a bankszektorban pedig különösen a tranzakciók, az ügyfélszolgálat és a biztonsági reagálás felgyorsításában használják fel.

Ám veszélyeket is rejt magában a mesterséges intelligencia. 2029-re a becslések szerint világszerte 6,4 milliárd okostelefon-felhasználó lesz. Minden eszköz hatalmas mennyiségű adatot oszthat meg a GPS-től a felhasználók személyes adataiig, s mivel a vállalkozások szélesebb körű hozzáférést kaphatnak ügyfeleik személyes adataihoz, egyre fontosabb lesz, hogy a magánélet védelme érdekében fokozatosan fejlődjenek a biztonsági protokollok. Emellett az MI-rendszerek tükrözhetik vagy felerősíthetik a képzési adataikban meglévő elfogultságot, ami tisztességtelen eredményekhez vezethet az olyan pályázatokban, mint az állásfelvétel vagy a hiteljóváhagyások. Ezeknek az előítéleteknek a megszüntetése érdekében gondoskodni kell arról, hogy az MI létrehozásához szükséges adatkészletek változatosak legyenek, és torzításcsökkentő algoritmusokat használjanak. További negatív hatásokhoz vezethet, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése miatt nemcsak az alacsonyabb, hanem a magasabb képzettséghez kötött szakmák területei is veszélybe kerülnek. Amellett a MI csak annyira megbízható, amennyire a mögötte álló adatok megbízhatók, így akár tévedhet is. A mesterséges intelligencia üzemeltetése, betanítása költséges, a beruházás igénye, erőforrásigénye magas, ezért nem olcsó, nem mindenki férhet hozzá, így növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A mesterséges intelligencia egyik úttörőjének számító fizikai Nobel-díjas brit–kanadai informatikus, Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem professzora pedig kifejtette, miszerint az MI olyan ütemben fejlődik, amire ő sem számított, s 10-20 százalék az esélye annak, hogy a következő 30 évben kiirtja az emberiséget. Mint a BBC-nek elmondta, korábban még sohasem kellett nálunk intelligensebb dologgal foglalkoznunk, az MI-fejlesztés területének legtöbb szakértője viszont úgy gondolja, hogy a következő 20 évben olyan mesterséges intelligenciákat fognak kifejleszteni, melyek okosabbak az embernél, ami nagyon ijesztő gondolat. Az MI miatt aggódók szerint pedig az embernél intelligensebb rendszerek létrehozása az emberi ellenőrzés kijátszásával járó fenyegetést jelenthet az emberiségre nézve. Valamiképp meg kell hát akadályozni a mesterséges intelligencia túlzott fejlesztését, sőt a túlzott térnyerését is.

Lajos Mihály