Megemlékezés az aradi vértanúkról a Rákóczi Egyetemen

Október 6-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen (II. RF KME) is megemlékeztek az aradi vértanúk napjáról. A gyásznap emléket állít azoknak a honvédtiszteknek, akik életüket áldozták a magyar szabadságért az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után. Ez a nap a hűség, a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképe, amely a nemzeti összetartozást erősíti. Az alkalom a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, valamint a Fodó Sándor Kulturális Központ közös szervezésében valósult meg.

A Himnusz közös eléneklése után Molnár Krisztina, a Fodó Sándor Kulturális Központ koordinátora üdvözölte a jelenlévőket. Majd a történelemtanszék hallgatóinak megemlékezése következett. A hallgatói műsor után Molnár Ferenc tanszékvezető-helyettes mondott beszédet, kiemelve a 176 évvel ezelőtt történtek fő eseményeit.

Molnár Ferenc tanszékvezető-helyettes a sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, miért fontos évről évre az emlékezés: „Az emlékezés itt, határon túli magyar egyetemként mindenkinek fontos, hiszen a múltat ismernünk kell, tovább kell adnunk a hagyományt a diákok számára is. 176 éve volt az aradi kivégzéssorozat, ezt tudatosítanunk kell a jövő generációi számára is. A vértanúk között volt politikai vezető, katonai vezető. A leghíresebbeket szoktuk emlegetni, s mellettük Perényi Zsigmond bárót, ugocsai főispánt. Ő Debrecenben a Felsőházban volt a levezető elnök, amikor kimondták a függetlenségi nyilatkozatot. Vagy meg lehetne említeni katonai vezetőként Kazinczy Lajost, Kazinczy Ferenc legkisebbik gyermekét, aki a mai Kárpátalja területén, tehát Ung, Máramaros, Ugocsa területén egy tartalék hadosztályt szervezett meg. Görgey parancsára 1849 augusztusában tették le a fegyvert az oroszok előtt, és őt is Aradon végezték ki; egy elfeledett aradi vértanúról van szó.”

A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.      

LI