Helyhatósági választások nélkül: legitimek maradnak a tanácsok és a polgármesterek?

Múlt vasárnap helyhatósági választásokat kellett volna tartani Ukrajnában. A háború miatt azonban erre nem került sor, ahogyan 2023-ban a parlamenti, 2024-ben pedig az elnökválasztásra sem. A DW összeállításában azt firtatta, mi a helyzet ezek után az önkormányzatok és a településvezetők legitimitásával.

„Az alkotmány szerint Ukrajnában a hatalom – mind az elnöki, mind a parlamenti hatalom – folytonosságának elve érvényesül. Gyakorlásában nem keletkezhet vákuum, ezért ezek a szervek megőrzik felhatalmazásukat még akkor is, ha nem tartanak választásokat. A helyi önkormányzatok vonatkozásában ilyen norma nem lett írásba foglalva, de ez nem jelenti azt, hogy a hatalom folytonosságának elve nem vonatkozik rájuk” – fejtette ki a DW-nek Andrij Mahera, a Politikai és Jogi Reformok Központjának alkotmányjogi szakértője, a Központi Választási Bizottság (CVK) korábbi alelnöke.

A jogász szerint jogelméleti szempontból kétségtelen, hogy a helyhatóságok a hadiállapot idején legitimek maradnak. Ezt az elméletet azonban dokumentummal kellett alátámasztani. Ezért 2025. október 8-án a Legfelső Tanács határozatot fogadott el az ukrajnai helyi önkormányzati képviseleti szervek működésének folytonosságáról az Oroszországi Föderáció katonai agressziója idején.

Az állásfoglalás rögzíti, hogy a háború és a hadiállapot miatt jelenleg lehetetlen a helyhatósági választások megtartása valamennyi ukrajnai törvény és az európai demokratikus normák betartásával. Az agresszor orosz államot terheli a felelősség azért, hogy a választásokra nem kerülhetett sor időben, az ukrajnai helyhatóságoknak pedig megszakítás nélkül kell működniük, hogy biztosítsák a hatalom stabilitását, a rendet, a biztonságot, az ország védelmét és a kistérségek normális életét – írják.

„A határozat jelzés a helyi önkormányzatok támogatásáról, legitimitásuk megerősítése a háború idején. A dokumentum segít elkerülni a hatalmi űrt helyi szinten, de a képviselők rossz utat választottak” – mondja Pavlo Romanyuk, az OPORA Polgári Hálózat jogi tanácsadója. Meg­győződése szerint a kérdést a helyi önkormányzatokról szóló jogszabályok módosításával kellett volna rendezni, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulni magyarázatért, hogy mi a teendő a helyhatósági választásokkal.

„A határozat csak átmeneti alternatívája lehet a törvényi szabályozásnak. Alsóbbrendű jogszabály jellege és korlátozott jogi súlya miatt nem szünteti meg a törvények rendszerszintű módosításának szükségességét a belátható jövőben. Ellenkező esetben fennáll a parlamenti határozat elleni fellebbezés veszélye. Mindenekelőtt azért, mert az Alkotmány 92. cikkelye szerint a helyi önkormányzatok működésének alapjait kizárólag Ukrajna törvényei határozzák meg” – mutat rá Pavlo Romanyuk.

Andrij Mahera is azon a véleményen van, hogy a határozat jobb, mint a semmi, de a vonatkozó törvényt kellene módosítani.

„Ha ez nem történik meg, a helyi önkormányzati szervekkel kapcsolatos helyzet némileg bizonytalan marad, mivel a határozat egy alsóbbrendű jogszabály, és megtámadható a közigazgatási bíróságon. Kétségbe vonhatók a helyhatóságok döntései vagy intézkedései, vagyis a pénzügyek, adók, a költségvetés, földkérdések. Jogi stabilitásnak kell lennie azokban a viszonylatokban, amelyek a helyi önkormányzati szervek hatásköreinek gyakorlása során felmerülnek” – mutatott rá Andrij Mahera.

(ntk/dw.com)