Az őszi árpa gyomszabályozása I.

Az őszi árpa termesztésében a gyomszabályozás sikere közvetlenül meghatározza a termés mennyiségét és minőségét. Az elmúlt évtizedben felértékelődött az őszi gyomirtás jelentősége. Ez nem véletlen: a szakszerű őszi gyomirtás akár 50%-os termésnövekedést is eredményezhet, miközben jelentős munkaszervezési és gazdasági előnyöket biztosít a termelőknek.

Az árpa gyomnövényeiről

Az őszi árpa fő gyomnövényei azonosak az őszi búza legfontosabb gyomfajaival. Korai vetés és csapadékos október esetén már ősszel megindulhat az erőteljes gyomosodás, míg késői vetés vagy száraz ősz esetén a csírázás az enyhébb téli napokra és a kora tavaszi időszakra tevődik át. Vidékünkön az árpában mintegy 25–30-féle gyom fordulhat elő, melyeket fel kell tudunk ismerni a hatékony védekezés érdekében. Az egyoldalú herbicidhasználatnak köszönhetően az utóbbi években már nagy problémát jelent az egyszikűek (pl. tarackbúza, vadzab stb.) és a keskenylevelű kétszikűek (pl. ragadós galaj, mezei acat stb.) elszaporodása.

Átlagos időjárási körülmények között az őszi árpa gyorsabb kezdeti növekedése révén kevésbé hagy teret az ősszel kelő gyomnövényeknek, ám korántsem jó a gyomelnyomó képessége. Az időjárásunk évről évre közel sem nevezhető átlagosnak vagy optimálisnak, a telek egyre enyhébbek, folyamatosan megdőlnek a téli melegrekordok, stb. A csapadékos ősznek és a meleg téli időjárásnak köszönhetően az árpa nem, de a gyomok fejlődhetnek. Éppen ezért fel kell készülnünk, és szükség esetén cselekedni, azaz már ősszel el kell végezni a gyomirtást.

Az őszi árpa termesztéstechnológiájában az integrált gyomirtási szemléletet szükséges érvényesíteni, azaz kombinálni az agrotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési módszereket. Tehát az elővetemény, a tarlóhántás, a forgatásos és forgatás nélküli technológiai elemek előnyeivel és hátrányaival egyaránt tisztában kell lennünk. Gyakorta szembesülnek problémákkal a forgatás nélküli termesztéstechnológiát alkalmazó gazdák, akik erősebb gyomosodásra számíthatnak a szántás elhagyásával. Ez nem hiba, de erre számítani kell. Esetükben különösen fontos az őszi gyomszabályozás, s nemcsak az árpánál, hanem a legtöbb kultúránál.

A kémiai védekezés alapvetően két időpontban, ősszel és tavasszal végezhető el. Az eredményes és gazdaságos gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a táblák gyomfertőzöttségének táblaszintű ismerete, mert a megfelelő gyomirtó szer csak ennek alapján választható ki. S bizony, a gyomirtó szer megválasztásában – a gyomok ismerete mellett – a takarmányárpa, a sörárpa vagy a tavaszi árpa esetében is vannak különbségek.

Az őszi gyomirtás elvégezhető az árpa vetése után, kelése előtt (preemergensen) vagy a kelés után (posztemergensen). Napjainkban az őszi kalászosokban egyre gyakoribb az őszi gyomirtás, ezzel párhuzamosan az ősszel alkalmazható gyomirtó szerek száma is évről évre bővül. Az ősszel kijuttatható készítmények között jelentős hatástartammal rendelkezők is vannak, így sokszor tavasszal nincs szükség újabb kezelésre. Évelő gyomnövényekkel erősen fertőzött táblákon, illetve nagymértékű tavaszi gyomkelés esetén szükséges tavasszal az újabb kezelés.

Amit az árpa gyomirtása előtt tudnunk kell

Az árpa őszi és tavaszi gyomirtásának egyaránt vannak alapszabályai. Erősen porosodó, erózióra, deflációra és vízállásra hajlamos területeken nem szabad vetés utáni, kelés előtti (preemergens) kezelést végezni. A fitotoxikus károsodás elkerülése érdekében fontos az egyenletes, 4–6 cm-es vetésmélység azért, hogy a gyomirtó szerek ne mosódhassanak le az árpaszemek csírázási zónájába. Ebből adódik, hogy a kézzel vetett, majd betárcsázott, boronált árpát ősszel nem ajánlott gyomirtózni.

Ősszel, kelés után a kultúrnövény stresszes állapotában (fagy, magas hőmérséklet, pangó víz, erős tápanyaghiány) kerülni kell a kezelést.

A gyomirtás időpontjának megválasztásakor törekednünk kell a fagy­veszélyes napok elkerülésére, s a tartósan alacsony hőmérsékletek előtt (7–10 nappal) gyomirtózhatunk. A legoptimálisabb időpont az árpa 3-4 leveles fejlettségi állapota (általában október vége – november közepe). Ilyenkor a gyomok is fiatalok, még könnyebben irthatók.

A következő részben az ősszel és tavasszal alkalmazható hatóanyagokat, valamint a használatuk időzítését és a hatásmechanizmusukat fogjuk összefoglalni.

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa