Bővítési jelentés: Az Európai Bizottság dicsérte Ukrajnát, és emlékeztetett a korrupcióra
Az Európai Bizottság (EB) pozitívan értékelte az ukrán kormányzat által 2025 folyamán az uniós csatlakozási tárgyalások klasztereinek megnyitása érdekében végrehajtandó reformok terén elért haladást, de aggodalmának adott hangot Kijev azon képességével kapcsolatban, hogy továbbra is garantálni tudja a korrupcióellenes rendszer függetlenségét – derül ki az EB bővítési jelentéséből, amelyet november 4-én tettek közzé Brüsszelben, s amelyet a DW ismertetett.
Az EB minden évben elkészíti bővítési jelentését, amelyben értékeli a rendszerszintű reformokat a hat tárgyalási klaszterben valamennyi uniós tagjelölt ország esetében. Idén a jelentés tíz ország helyzetét vizsgálta: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Koszovó, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország, Montenegró és Ukrajna.
Amint Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a jelentés közzététele utáni sajtótájékoztatón elmondta, az értékelés Albánia, Moldova, Montenegró és Ukrajna esetében összességében pozitív, Grúziánál negatív, a jelentésben említett többi ország vonatkozásában pedig „a kilátások kétértelműek”.
A jelentés Ukrajnáról szóló része felidézi, hogy 2025-ben az ország elfogadott néhány, az EU-val folytatott tárgyalások szempontjából fontos dokumentumot: útiterveket a jogállamiságról, a közigazgatási reformról és a demokratikus intézmények működéséről, valamint egy cselekvési tervet a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban és a tárgyalási álláspontját az első klaszter, az Alapok kapcsán. „Voltak azonban olyan elemek is, amelyek komoly aggályokat vetnek fel, többek közt a megbízható és független korrupcióellenes rendszer biztosításával összefüggésben” – jegyzik meg a jelentés szerzői.
A korrupció elleni küzdelemről szóló fejezet az első tárgyalási klaszter, az Alapok része. „Ukrajna bizonyos szintű felkészültséget ért el a korrupció elleni küzdelem terén. Korlátozott előrelépés történt” – értékel a dokumentum.
Ugyanakkor a Legfelső Tanács által 2025 júliusában elfogadott törvény, amely korlátozta a korrupcióellenes szervek függetlenségét, és tevékenységüket a főügyésznek rendelte alá, negatív hatással volt Ukrajna értékelésére. „A NABU és a SZAP függetlenségét gyorsan helyreállították a belső tiltakozások és a nemzetközi partnerek által kifejezésre juttatott komoly aggodalmak hatására” – áll a jelentésben.
Az EB szerint aggodalomra adtak okot az ukrán korrupcióellenes intézmények és nem kormányzati szervezetek jelentései is, amelyek arról számoltak be, hogy az állami hatóságok nyomást gyakorolnak rájuk. „Összességében ezek a fejlemények megkérdőjelezik Ukrajna elkötelezettségét korrupcióellenes programja mellett” – áll a jelentésben. A szerzők azt tanácsolják az ukrán hatóságoknak, hogy „fejlesszék korrupcióellenes rendszerüket, és előzzenek meg bármilyen visszalépést jelentős reformeredményeik terén”.
(zzz/dw.com)
