Bannerkiállítás nyílt a málenkij robot kárpátaljai történetéről

Egyéni sorsok és kollektív traumák

Kiállítás nyílt november 25-én a Rákóczi Egyetem Apáczai Csere János Könyvtár Központi Olvasótermében Egyéni sorsok, kollektív traumák. A „málenkij robot” Kárpátalján címmel. A tárlatot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME)Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közösen készítette el azzal a céllal, hogy bemutassa a kényszermunkára hurcolt kárpátaljai magyarok, németek és más közösségek egyéni tragédiáit és a kollektív emlékezetben máig élő traumákat.

A megnyitó eseményen Váradi Natália, a II. RF KME Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének professzora köszöntötte a jelenlévőket, majd Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja mondta el gondolatait: „A 20. század a világtörténelem egyik legmegrázóbb és legmeghatározóbb korszaka. Ezen belül is kiemelkedik a második világháború, valamint az azt követő évek időszaka. A nemzetek egymás elleni háborújában is a morális mélypontot jelenti, amikor az állami erőszak már nem a frontokon, hanem saját országán, saját társadalmán belül szedi áldozatait, és saját állampolgárait hurcolja el haláltáborokba vagy kényszermunkára. Szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintett volna valamilyen formában a tragédia. Közösségünk minden tagja hordozza ennek a kornak a lenyomatát.”

A konzult követően Csernicskó István rektor köszöntötte a résztvevőket, majd a rendezvény első előadójaként Bank Barbara történész tartott előadást Kényszermunka szovjet módra 1945–1955 között címmel. Részletesen ismertette az elhurcolások történelmi hátterét, a szovjet táborok működését.

Ezt követően Molnár D. Erzsébet, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője mutatta be a kiállítás koncepcióját, anyagát és forrásait. Előadásában kitért arra, hogy a tárlat nem csupán történelmi dokumentumokra épül, hanem jelentős részben családi fényképekre és személyes történetekre is.

A kiállítás anyagát Molnár D. Erzsébet, Sándor Zsanett és Váradi Natália állították össze; szakmai tanácsadóként Bank Barbara működött közre. A történeti térképeket Molnár D. Erzsébet és Molnár D. István készítette, a vizuális megjelenésért pedig Varga Júlia felelt.

Molnár D. Erzsébet a sajtónak adott nyilatkozatában a tárlat kapcsán elmondta: „A mostani kiállítás ötlete részben abból indult ki, hogy bár 2014-ben már készült egy hasonló tablóanyag – akkor a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont állította össze Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő kezdeményezésére –, az elmúlt tíz év kutatásai jelentős új eredményeket hoztak. Fontosnak láttuk, hogy ezeket a friss adalékokat is bemutassuk, és egy korszerű, bővített kiállítás formájában tegyük közkinccsé. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem számára kiemelten fontos kutatási terület a málenkij robot és a szovjet terror kárpátaljai történetének feltárása. Ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felkérésére állítottuk össze a most látható tablókat, szakmai támogatással és együttműködéssel. A kiállítás szakmai tanácsadója Bank Barbara volt, aki a téma elismert kutatója. A kiállítás fő tematikája az elhurcolások története. Olyan alapvető stációkat jelenítünk meg, amelyek meghatározzák a kárpátaljai málenkij robot történetét: a szovjet megszállást, a parancsnok kihirdetését, a gyűjtéseket, a Szolyvára vezető utat, a szolyvai tartózkodást, majd az innen a szovjet lágerekbe való továbbhurcolást és a táborok mindennapjait. Miközben a történelmi háttér és a statisztikák is fontosak, legalább ennyire lényegesnek tartottuk az egyéni emberi sorsok bemutatását. Portrékkal, fényképekkel és visszaemlékezésekből vett idézetekkel igyekeztünk minél személyesebbé, emberközelibbé tenni a történetet – ahogy mondani szoktuk: „a történelem alulnézetből”. A tárlat utolsó egysége a kárpátaljai emlékművek egy részét mutatja be, hangsúlyozva a kollektív emlékezet szerepét.”

A tárlat nemcsak történészeknek és diákoknak, hanem minden érdeklődőnek fontos lehetőséget kínál arra, hogy betekintést nyerjen a történelmi eseményekbe. A személyes sorsok bemutatása segít megérteni, miként vált a málenkij robot a térség kollektív identitásának és emlékezetének meghatározó elemévé.           

LI