Fabulya Andrea: Mit is?

Mit

A benned nyújtózó fának gyökerét

Gyökérből ívet mi föld fölé felfeszít

Utat barázdál megtöri a betont

Föld alatti erdőt sző és kavarog

Mélybe lent koboldok ösvényes útjait

Fának gyökerét

Gyökerekből törzset

Törzsből az ág

Ágakból szőtt föld feletti világ

Kanyarulatában magad zugait

Lombjában bujkáló zöld titkok árnyait

Levelében a piszmogó nedveket

Ereiben az áradó csendeket

Gyökérből törzset

Rajta madárral duruzsló fészkeket

Rovart a törzs hegesedő sebén

Bogár páncéljában sebesedő reményt

Mely kifeslik virágként

Bimbózó végtelen

Kert nélküli fát

Erdőtlent védtelent

Ágai felnyúlnak keresnek csillagot

Kuszálják a felhőt csiklandva a habot

Törzsből az ágat

Miért e tárgyeset fának a részein

Kérdezed miért hogy így a vers

Mire is és hogy is

Miért e sok tárgyrag talán hogy

Megnevezd talán hogy kimondd

Megtanuld megjegyezd

Fának a gyökerét

Fának a csendjeit

Erdőtlen magányát

Koboldos mélyeit

Sebesedő törzsét

Törzsének rostjait

Fának az ágát

Ágbogos karjait

Lombját madarát

Madárnak szárnyait

(2015)

Fabulya Andrea Erika évek óta dolgozik szerkesztőként az Art’húr Irodalmi Kávéház elnevezésű internetes kulturális magazinnál. Tehát évek óta a munkatársam, és még sosem találkoztunk személyesen, alig tudok valamit róla. Az említett irodalmi felületnél bevett szokás, hogy decemberben a szerkesztők a saját műveiket mutatják be. Így találtam meg Andrea Mit is? című versét, amely eredetileg 2015-ben jelent meg a Szegedi Lapban.

Kutatásom során jutott a tudomásomra, hogy a Szegeden élő és tanító költő a Napút Online oldalán jelentet meg recenziókat. Itt találtam meg az alábbi rövid életrajzát: „Fabulya Andrea Erika tanár, irodalmár, kulturális műsorok szerkesztője, versmondó, beszélgetőtárs. 1971-ben, Békéscsabán látta meg a napvilágot (azóta se tud vele betelni […]). Legtöbbször Szegeden kémlel fölfelé, de jártában kézkelte mellett – ahol csak teheti. Látni pedig? Befelé: magában s a könyvekben.”

Andrea a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára. Ebbéli munkája méltatásaként 2024-ben komoly elismerésben részesült. Itt megint egy idézet következik: „A magyar kultúra napján a szegedi kulturális élet aktív tagjaként, az irodalmi értékek elszánt közvetítőjeként Fabulya Andrea, gimnáziumunk magyartanára Kölcsey-érmet vehetett át az elismerést adományozó Szeged Megyei Jogú Várostól. Kollégánk a város számos programján, de országszerte – és a határainkon túl is – hosszú évek óta töretlen lelkesedéssel és őszinte elkötelezettséggel közvetíti a magyar irodalom értékeit a költeményeink mélyen átélt előadásán keresztül.”

Andrea az Art'húr – Fabula-tabula nevű rovatot vezeti. Egyébként, aki szeretné olvasni az Art’húrt, itt találja meg: www.facebook.com/arthurirodalmikavehaz.

Kedves irodalmat kedvelő kárpátaljai olvasók, ajánlom a figyelmükbe Fabulya Andrea Erika írásait!

Lengyel János