Bértartozás behajtása távmunka esetén

„Hogyan hajtható be gyorsan és törvényesen a bér az elvégzett távmunkáért, amit a megrendelő már három hónapja nem akar kifizetni? A cég átvette a munkát, fel is használta azt. Korábban soha nem kérték átadási-átvételi jegyzőkönyv felvételét a munka elvégzéséről, most mégis követelik, mondván, ez áll a szerződésben.”

– Az ilyen esetekben csak a felek által kötött szerződés ismeretében lehet konkrét megoldást javasolni. Ilyenkor az a bevett eljárás, hogy a munkavállaló levélben (письмова претензія – írásbeli követelés) javasolja a megrendelőnek, hogy utalja át az elvégzett munkáért a szerződés alapján neki járó bért.

Az írásbeli követelés a felek közötti viták peren kívüli rendezésének egyik formája, amely felszólítja az adóst, hogy önként teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségeit, esetleg térítse meg az okozott kárt, fizesse meg a bírságot, büntetőkamatot. Más szóval ez az egyik szerződő félnek a másikhoz intézett írásos beadványa, amely ismerteti a jogsértés körülményeit, a vita lényegét és a másik féllel szemben támasztott követeléseket a jogsértés megszüntetése érdekében.

A követelésnek tartalmaznia kell:

• benyújtójának nevét és címét, valamint annak a személynek/cégnek/intézménynek a nevét/megnevezését és címét, akivel szemben követeléseket támasztanak;
• a követelés iktatási számát (ha a követelő jogi személyként kötött szerződést) és megírásának dátumát;
• a követeléseket megalapozó körülmények összefoglalását (esetünkben: a munkavégzésről kötött szerződés feltételei, illetve annak a leírása, hogy mit nem teljesített ezekből a megrendelő);
• a követelésben foglalt tényeket alátámasztó bizonyítékok ismertetését;
• a követelés benyújtójának elvárásait, a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozással;
• szükség esetén meg kell adni az elvégzett munka értékével kapcsolatos számításokat;
• a követelő banki adatait;
• a követeléshez csatolt dokumentumok jegyzékét.

Hogy utóbb igazolható legyen a követelés benyújtása, javasolt ajánlott levélként feladni azt, vagy személyesen eljuttatni a címzetthez, és átvételi elismervényt kérni tőle (vagy a cég illetékes dolgozójától).

A követelést elvben maga is megírhatja az ember, szükség esetén azonban ne habozzunk jogász segítségét kérni.

Ami a követelés jogi hátterét illeti, hivatkozhatunk többek között a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 903. cikkelyének 1. pontjára, mely szerint, ha a szerződés díjazás ellenében történő szolgáltatásnyújtásról rendelkezik, a megrendelő köteles a neki nyújtott szolgáltatásért a szerződésben meghatározott összegben, határidőn belül és módon fizetni.

A Ptk. 206. cikkelye értelmében azok az ügyletek, amelyeket a felek maradéktalanul teljesítenek a megkötésükkor, szóban is megköthetők, kivéve azokat az ügyleteket, amelyek közjegyzői hitelesítés és (vagy) állami regisztráció hatálya alá tartoznak, valamint azokat az eseteket, amikor az írásbeli forma be nem tartása érvényteleníti a megállapodást.

A Ptk. 610. cikkelye értelmében a teljesítés elmulasztása vagy a kötelezettség tartalma által meghatározott feltételek megsértésével történő teljesítés (nem megfelelő teljesítés) kötelezettségszegésnek minősül.

A Ptk. 611. cikkelyének 1. pontja szerint a kötelezettségszegés szerződésben vagy törvényben rögzített jogi következményeket von maga után:

1. a kötelezettség megszűnése a kötelezettségtől való egyoldalú elállással (amennyiben a szerződés vagy törvény így rendelkezik), esetleg szerződésbontás következtében;
2.  a kötelezettség feltételeinek változása;
3. kötbér fizetése;
4. a veszteségek és a nem vagyoni kár megtérítése.

A Ptk. 614. cikkelye értelmében a kötelezettséget sértő személyt felelősség terheli, amennyiben megállapítható a vétke (szándékos vagy gondatlanságból elkövetett), s amennyiben szerződés vagy törvény másként nem rendelkezik. Ugyanakkor a személy vétlennek minősül, ha bizonyítja, hogy minden tőle telhetőt elkövetett a kötelezettsége megfelelő teljesítése érdekében. A vétlenségét a kötelezettségszegőnek kell bizonyítania.

A Ptk. 625. cikkelye kimondja, hogy az adóst nem mentesíti a felelősség alól, ha lehetetlennek bizonyul teljesíteni a vállalt pénzügyi kötelezettséget.

Amennyiben a munkaadó a követelés benyújtása után is elutasítja a tartozása rendezését, nem marad más hátra, mint a bírósághoz fordulni. A kereset összeállítására és benyújtására célszerű ügyvédet fogadni. Amennyiben a kereset megfelel a formai követelményeknek, és nem merülnek fel egyéb, a befogadását akadályozó körülmények, a bíró határoz a per megindításáról. Egyszerűsített eljárás esetén az ügyvéd a bíróság első ülése előtt nyújtja be a szükséges dokumentumokat. Általános eljárás esetén a felek az előkészítő eljárás keretében cserélik ki az iratokat.

A bíróság a továbbiakban határoz a kereset kielégítéséről vagy az elutasításáról. Ha a bírósági határozat a felperes javára dönt, a következő kérdés az, hogy fellebbez-e az alperes. Egyszerűsített eljárás esetén a tartozás kiegyenlítésére vonatkozó bírósági határozat elleni fellebbezés utolsó állomása a fellebbviteli bíróság. Ilyen esetekben nincs lehetőség semmisségi eljárásra.

Ha a bírósági határozat jogerőre emelkedett, ám az alperes továbbra sem fizet, következhet a végrehajtási eljárás. Ehhez be kell szerezni a bíróságon a végrehajtási okiratot, és fel kell venni a kapcsolatot a végrehajtást intéző hatósággal (az állami vagy a magánvégrehajtóval), amely elvégzi a kényszerbehajtást az adós vagyonának terhére.

Érdemes kitérni az elévülési időre. Ukrajnában az általános elévülési idő három év, ez vonatkozik a legtöbb adósságra is. A bírságok vagy büntetőkamatok behajtására ugyanakkor egyéves speciális elévülési idő vonatkozik. Fontos megjegyezni: a felek nem minden esetben hosszabbíthatják meg az elévülési időt, és nem minden követelésre.

Korábban a hadiállapot és a karantén idején adósságbehajtáskor nem vették figyelembe az elévülési időt.

Magán- és jogi személyek esetében ugyanazon elvek mentén történik az adósságbehajtás. Jogi személy esetében azonban érdemes ellenőrizni, nem áll-e a cég felszámolás alatt, vagy nem indult-e ellene csődeljárás. Ezekben az esetekben ugyanis az adósságbehajtásnak megvannak a maga sajátosságai.

Lényeges a joghatóság kérdése is. Például, ha jogi személyek vagy gazdálkodó szervezetek között merül fel gazdasági vita, azt a gazdálkodási bíróságok hivatottak tárgyalni. Fontos lehet: a jogi személyek könyvelést vezetnek, és ezek a dokumentumok bizonyítékként használhatók fel a bíróságon.

hk