Új Munkatörvénykönyv: a kapitalizmus eljövetele
Múlt héten lapunk is beszámolt róla, hogy a miniszteri kabinet elfogadta az új Munkatörvénykönyv (Mtk.) tervezetét, amelyet ezután a parlamentnek is meg kell szavaznia. A kormány tájékoztatása érthetően a várható pozitívumokra összpontosított. Andrij Pavlovszkij szociálpolitikai szakértő a zn.ua portálon megjelent írásában viszont arra is kitért, hogy a dokumentum jelentősen korlátozná a munkavállalók jogait.
A dengi.ua szintén azt emeli ki az írásból, hogy a törvénytervezet, amely elfogadása esetén hat hónappal a hadiállapot vége után lépne életbe, lényeges változásokat idézne elő a munkaviszonyok rendszerében a munkáltatók javára.
Így például a szerzők „kifelejtették” a dokumentumból a szakszervezetek szerepét, jogállását és jogaik garantálását. A 24. cikkelyben ugyan történik említés róluk, a szakszervezetek szó helyett azonban a dolgozók képviselői kifejezést használják. Ennek kapcsán attól lehet tartani, hogy a szakszervezetek elveszítik az Alkotmány 36. cikkelyében a dolgozók képviseletére és jogaik védelmére jogosult legitim szervezetként rögzített státuszukat – állítja a cikk.
Ami a szociális ellátást illeti, az Mtk.-ból hiányoznak a rendelkezések a munkavállalók általánosan kötelező állami társadalombiztosításáról és nyugdíjellátásáról. A dokumentum kritikusai szerint ezzel a jogalkotók lényegében lemondanak róla, hogy az Mtk. keretében szabályozzák e területeket, ahogyan azt a jelenleg hatályos törvénykönyv teszi.
Az Mtk.-ból ugyancsak hiányoznak a fiatalok és a nők, a munkát a tanulással összekötő dolgozók munkához fűződő jogait összefoglaló részek. A munkavállalók szóban forgó kategóriáival kapcsolatos fellelhető rendelkezések vagy szűkítik jogaikat a jelenlegi szabályozáshoz képest, vagy közelebbről meg nem határozott törvényi rendelkezésekre hivatkoznak.
A változások érintenék a szabadságolást is. Az új Mtk. tervezete csökkenti egyebek mellett az igénybe vehető fizetett pótszabadságot azok esetében, akik kötetlen munkaidőben, vagy káros munkafeltételek között dolgoznak. Egyes munkavállalóknál a készülő törvény kizárja annak lehetőségét, hogy éves fizetett szabadságukat a számukra megfelelő időben használják fel.
Ezzel szemben több jogalappal szolgál az elfogadás előtt álló dokumentum a munkavállalóknak a munkaadók kezdeményezésére történő elbocsátásához a dolgozó vétségeire való hivatkozással. Eközben a „vétkesség” megállapítását a jogszabály nemegyszer egyoldalúan a munkaadóra bízza. A tervezet ugyancsak lehetővé teszi a munkaszerződés felbontását, ha a dolgozó elutasítja a munkakörülmények változását, az áthelyezést vagy áttelepítést. A munkáltató köteles lenne 60 nappal előre figyelmeztetni dolgozóját az elbocsátásra, de pénzbeli kompenzációval lerövidíthető lenne ez az időszak.
Ami a munkaidő hosszát illeti, évi 180 órára emelnék a megengedett túlórák számát, kollektív szerződés alapján pedig 250 órára, miközben a jelenlegi Mtk.-ban 120 óra szerepel. Emellett a munkáltatót feljogosítanák a rugalmas munkaidő bevezetésére bármikor a munkaszerződés időtartama alatt, azaz nem csak annak életbelépése előtt, mint jelenleg.
Ezenkívül a munkáltatókat feljogosítanák, hogy önállóan döntsenek a munkaszerződések formájáról és tartalmáról távmunka, otthon végzett munka és kötetlen munkaidőben végzett munka esetén, azaz nincs szükség a hatóságok által jóváhagyott típusszerződések használatára.
További kockázatokat jelenthet, hogy a tervezetből hiányoznak azok a cikkelyek, amelyek szabályoznák a munkavállalók biztonságát és egészségének védelmét – állapítja meg egyebek mellett a cikk.
(hk/dengi.ua)
