Választmányi ülést tartott a KMKSZ Tiszacsomán hagyományőrző programmal egybekötve
A kárpátaljai magyar közösség jelenlegi kihívásai, a háborús helyzetből fakadó nehézségek, valamint a megmaradás és az intézményi működőképesség kérdései álltak annak a választmányi ülésnek a fókuszában, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tartott Tiszacsomán, az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda konferenciatermében január 30-án. A tanácskozás nem csupán aktuálpolitikai helyzetértékelés volt, hanem egyben jövőbe mutató gondolkodás is arról, miként maradhat életképes a kárpátaljai magyarság intézményrendszere a folyamatosan változó körülmények között.
Az ülést Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizonytalanságokkal terhelt időszakban a közösségi összetartozás, az egymás iránti felelősség és az összehangolt cselekvés szerepe felértékelődik. Hangsúlyozta: a közös célok mentén megvalósuló kezdeményezések képesek biztosítani azt a stabilitást, amelyre a kárpátaljai magyar közösségnek jelenleg a legnagyobb szüksége van.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke adott átfogó tájékoztatást a térséget érintő politikai folyamatokról és az orosz–ukrán háború hatásairól. Beszámolójában kiemelte, hogy a konfliktus súlyosan befolyásolja a közösségi életet, ugyanakkor a szervezethez tartozó alapítványok és intézmények továbbra is működnek, ami a kárpátaljai magyarság kitartását bizonyítja. Rámutatott: a béke iránti elkötelezettség és a politikai stabilitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar közösség minden településen meg tudja tartani szervezeti jelenlétét és szolgáltatásait.
Az ülés munkájába videóüzenetben kapcsolódott be Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő is, aki részletesen szólt a kárpátaljai magyarságot érintő jogsértésekről. Külön hangsúlyt kapott a kényszermobilizáció kérdése is. A képviselő rámutatott: Ukrajna európai uniós közeledése során a kisebbségi jogok kérdése háttérbe szorul, miközben az Európai Unió meglévő jogvédelmi mechanizmusai nem nyújtanak kellő garanciát a nemzeti közösségek számára. Hozzátette, továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a kérdések hangsúlyosabban jelenjenek meg az európai döntéshozatalban.
A kulturális tervek ismertetése során Molnár László, a szervezet kulturális titkára a 2026-os év programjait mutatta be. A tervezett rendezvények és projektek célja a nemzeti identitás megerősítése, valamint a kulturális élet fenntartása a szórványban élő közösségek számára is. A Déryné Program révén színházi előadások jutnak el kisebb településekre, míg a Vándormozi kezdeményezés jelentős magyar filmalkotások bemutatását teszi lehetővé, köztük a Magyar menyegző című filmet, valamint egy Romzsa Tódor életét feldolgozó alkotást.
A tanácskozás során a magyar nyelvű média helyzete is napirendre került. Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója elmondta: a földi sugárzás megszűnését követően a csatorna az online térben folytatja tevékenységét. A csatorna digitális átalakulásának köszönhető, hogy a tévéseknek igazán nagyon sok a munkájuk.
Tisztújító közgyűlést tartott a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány is, ahol a választmány ismét Gulácsy Gézát bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával. Az alapítvány munkájának köszönhetően az elmúlt évben is több ezer kárpátaljai magyar részesült támogatásban a magyar kormány által biztosított források révén.
Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja is részt vett a választmányi ülésen. A résztvevők számára lehetőség nyílt aktuális közéleti kérdések megvitatására és kérdések feltevésére a főkonzul úrhoz.
A Kárpátalja hetilap fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmából Darcsi Karolina főszerkesztő mondott köszönetet az eddigi támogatásért, és bemutattak egy jubileumi kisfilmet is a lap történetéről, a szerkesztőség munkájáról.
Zárszavában Brenzovics László ismét a közösségi összefogás fontosságát hangsúlyozta, rámutatva: a jövő kulcsa a közös felelősségvállalásban és a nemzeti értékek következetes megőrzésében rejlik. Hozzátette: sajnos tudjuk, a béke után sem jön el a Kánaán, de nekünk tovább kell dolgoznunk a kárpátaljai magyarság közösségként való megmaradása érdekében.
A Szövetség korábban tizenöt alkalommal adott otthont Mezőgecsében a nemzetközivé vált böllérversenynek. A háborús körülmények azonban új megoldásokat követeltek, így a KMKSZ a hagyományt más formában folytatta, és megszervezte a böllérnapot, amelyet idén összekötöttek a választmányi üléssel. Az ülést követően a szervezők a résztvevőket egy igazi, falusi hangulatú disznóvágás utáni ebédre invitálták, amely lehetőséget teremtett a kötetlen beszélgetésekre, a tapasztalatcserére és a közösségi feltöltődésre.
DA
