Sin József: „A kárpátaljai magyarok elkötelezettek a békés építkezés mellett”

2026. február 14., 17:51 , 1299. szám

A kárpátaljai magyar közösség összetartó erejét igazolták az elmúlt évek kihívásai – véli Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke és a Beregszászi Középszintű Szervezet (BKSZ) elnöke, aki a háborús helyzet következményeiről, a helyi magyar közösség megmaradásának feltételeiről, valamint a következő időszak legfontosabb céljairól beszélt lapunknak.

– Elnök úr, mit tart ma a legfontosabbnak a KMKSZ BKSZ működésében, és hogyan látja a szervezet helyzetét?

– Úgy vélem, egy civil szervezet számára az a legfontosabb, hogy élő szervezet legyen, mely tud tenni a közösségért, legyenek világos céljai, és legyen, aki kész tenni azok megvalósításáért. A KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének 34 tenni kész alapszervezete van, amelyek rendben, csendben, kellő aktivitással működnek. Ez a munka sokszor nem látványos, de annál fontosabb, hiszen ezek az alapszervezetek adják közösségünk gerincét, megtartó erejét.

– Milyen általános társadalmi és politikai környezetben kell ma működniük?

– Azt tapasztaljuk, hogy Ukrajnában visszaszorult a jogállamiság kérdése, messze vagyunk a demokráciától, a biztonságtól és a jóléttől. A legfontosabb pedig, ami hiányzik: a béke. A háború próbára teszi magyar közösségünket, megnehezíti mindennapi életünket, és sajnos folyamatosan nő a hősi halált halt magyar nemzetiségű harcosok száma. Tagságunk ugyanakkor békepárti: nem az öldöklés és a pusztítás hívei vagyunk, hanem a békés építkezés elkötelezettjei. Meggyőződésünk, hogy az igazság és a nép hangja háború idején nem tud érvényesülni, erre csak békeidőben van lehetőség.

– Hogyan hat mindez a kárpátaljai magyar közösségek mindennapjaira?

– A katonai behívások, a szétszakított családok, valamint a háborús helyzet mindennapi veszélyei és gondjai súlyosan terhelik közösségünket. Néhány tagtársunk elhagyta Kárpátalját, ugyanakkor szervezetünket, a KMKSZ-t ők sem akarják elhagyni, és sokan várják a hazatérés lehetőségét. Örvendetes dolog, hogy a kárpátaljai magyarok nem az öldöklés, hanem a békében való élés hívei. Ezért úgy tartjuk, hogy a békekötés elmulasztott lehetőségét vissza kell hozni, hiszen közösségünk jövője ettől is függ.

– Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évből, különösen a Beregszászi kistérségben?

– Kistérségeinkben az elmúlt évben is tovább működtek a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt helyi frakciói, hozzájárulva az adott térségek gazdasági és politikai stabilitásához, valamint javaslataink megvalósításához. Különösen a Beregszászi kistérségben volt szükség a magyar frakciók hatékony munkájára, ahol számos projekt és fejlesztés valósult meg. Ezek közé tartozik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyetemmé válása, a Kárpátaljai Magyar Líceum létrehozása, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új szárnyának átadása, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és az Árpád Vezér Látogatóközpont továbbfejlesztése, az egyetem új sportkomplexumának létrehozása, valamint a Vérke megtisztítása és a P. Frangepán Katalin Gimnázium Búcsúi Óvodájának átadása. E fejlesztések túlnyomó többsége az anyaország támogatásával valósulhatott meg.

– Melyek a KMKSZ BKSZ legfontosabb céljai a jelenlegi, nehéz időszakban?

– Legfontosabb célunk e nehéz időkben megőrizni intézményrendszerünk működőképességét és alapszervezeteink tettrekészségét, valamint összefogni más civil szervezetekkel, amelyek hasonló célokat képviselnek. Ide tartozik többek között a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képzési Központja, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) beregszászi irodája, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és más működő civil szervezetek. Továbbá szeretnénk a történelmi egyházakkal való szoros kapcsolatot megőrizni és továbbfejleszteni.

– Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a közösségi munka és az identitásmegőrzés terén, és hogyan reagálnak ezekre?

– Fontos feladatunk fiataljaink magyar identitástudatának megtartása és növelése. Ennek érdekében számos rendezvényt tartottunk magyarlakta településeinken, elsősorban a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban és az Árpád Vezér Látogatóközpontban. Az év során minden betervezett megyei, járási és alapszervezeti rendezvényünket sikerült megtartani; különösen kitűntek a badalói, halábori, vári, guti, benei és haranglábi alapszervezeteink. Fiataljainktól pedig azt várjuk, hogy mindig ott munkálkodjon bennük a kérdés: mit tehetek a közösségemért, nemzeti hagyományaink megőrzéséért?

Ugyanakkor terveinket gátolják a kormány kisebbségellenes intézkedései: veszélyben van a magyar nyelvű oktatás és a magyar nyelv használatának joga. Olyan törvénymódosításokat várunk, amelyek megfelelnek az európai normáknak, hiszen egy virágzó, békés, a nemzeti kisebbségeit tisztelő Ukrajna elképzelhetetlen jogállamiság nélkül.

A kárpátaljai magyarság több mint ezer éve él itt, és itt szeretnénk élni a jövőben is. Nem akarunk mások ellen tenni semmit, de magunkért, kis közösségünkért mindent. Ngawang láma szavaival élve: „Minden ember ismerje és becsülje saját műveltségét, hagyományait és azok szerint éljen boldogan. Azokat feladni nincs értelme. A magyarok kövessék a magyar szokásokat hibátlanul.”

KV