A kis értékű lopásról

„Ha a 102-es segélyhívón bejelentek egy lopást, kiderül, hogy kis értékű lopásról van szó, megérkezik a rendőr, megnézi a helyszínt, készít egy fotót, és azt mondja, hogy nem ír jegyzőkönyvet, mert »mit írjon a bejelentés célja rovatba«, az rendben van? Mit tegyek legközelebb? Mire hivatkozzak?”

– Nem, nincs rendben! A jogsértés akkor is jogsértés, ha a lopás tárgyának pénzben kifejezett értéke nem jelentős, és nem éri el a büntetőjogi felelősségre vonás alsó határát.

Kezdjük talán ott, hogy a törvény a lopást más személy tulajdonának/vagyonának jogellenes, titkos eltulajdonításaként határozza meg. Titkos eltulajdonításnak minősül, ha elkövetése során a tettes úgy véli, hogy tettét a sértett vagy más személyek nem veszik észre. Lopásnak minősül más személy vagyonának eltulajdonítása akkor is, ha azt a sértett vagy más személyek jelenlétében követik el (például ezek a személyek bizonyos távolságból figyelik az elkövető cselekedetét), amennyiben az elkövető erről nem tud, és azt hiszi, hogy cselekménye észrevétlen marad. Ugyancsak titkos eltulajdonításnak minősül, ha a sértett vagy más személyek jelenlétében követik el a tettet, de számukra észrevétlenül (ilyen például a zsebtolvajlás). Az eltulajdonítás akkor is titkos, ha azt a sértett vagy más személyek jelenlétében követik el, akik fiziológiai vagy mentális állapotuk (alvás, ittasság, kiskorúság, mentális betegség stb.) miatt nincsenek tudatában a vagyon törvénytelen eltulajdonításának.

A lopás a vagyon törvénytelen eltulajdonításának pillanatától tekintendő befejezettnek, amikortól az elkövetőnek valós lehetősége nyílik azzal rendelkezni vagy azt használni (elrejteni, más személyeknek átadni, rendeltetésszerűen használni stb.).

A Büntető törvénykönyvben (Кримінальний кодекс України) a 185. cikkely rendeli büntetni a lopást, alaphelyzetben a nem adózó minimális jövedelem (17 hrivnya) ezerszeresétől a háromezerszereséig (17–51 ezer hr) terjedő bírsággal vagy 80-tól 240 óráig terjedő közmunkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy öt évig terjedő pártfogó felügyelettel, de akár öt évig terjedő szabadságkorlátozás is kiszabható.

Ismételten, netán személyek egy csoportja által, előzetes összeesküvés alapján elkövetett lopásért háromtól öt évig terjedő pártfogó felügyelet vagy öt évig terjedő szabadságkorlátozás vagy ugyanilyen időtartamú szabadságvesztés szabható ki.

Ha a lopást lakásba, egyéb helyiségbe való behatolással követték el, vagy azzal jelentős kárt okoztak a sértettnek, az háromtól hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nagy értékre, hadi- vagy szükségállapot idején elkövetett lopásért öt évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés róható ki.

Különösen nagy értékre vagy szervezett csoport által elkövetett lopás miatt hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik az elkövetőket, vagyonelkobzással.

Azok az esetek viszont, amelyekben az ellopott vagyon értéke nem éri el az alsó összeghatárt, amelyért büntetőeljárás indítható, közigazgatási (adminisztratív) jogsértésnek (szabálysértésnek) minősülnek. Ennek megfelelően az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення – a továbbiakban: Ajtk.) 51. cikkelye rögzíti a más személy tulajdonának kisebb (kisebb értékű) eltulajdonítása lopás, csalás, birtokbavétel vagy sikkasztás útján tényállást.

Kisebb lopásnak minősül mások vagyonának eltulajdonítása, ha az eltulajdonított vagyon értéke a tett elkövetésének időpontjában nem haladja meg a polgárok nem adózó minimális jövedelmének 0,5-ét vagy a 0,5–2-szeresét.

Tudni kell, hogy az adminisztratív jogsértések, bűncselekmények minősítéséhez a nem adózó minimális jövedelem összegét az Adótörvénykönyv IV. fejezete 169. cikkelyének 169.1.1. pontja által az adott évre meghatározott szociális adókedvezmény összegében állapítják meg, amely megegyezik a munkaképes személy létminimumának a január 1-jei állapot szerint törvényben meghatározott összege 50%-ával (idén 1664 hrivnya).

Ilyenkor az elkövetővel szemben alkalmazott szankciók különböznek azoktól, amelyeket bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhat a bíró. Ha az eltulajdonított vagyon értéke az elkövetés pillanatában nem haladta meg a polgárok nem adózó minimális jövedelmének 0,5-ét (1664 hrivnya), a polgárok nem adózó minimális jövedelme (ebben az esetben az általánosan használt 17 hrivnya értendő) 50–100-szorosának megfelelő bírság szabható ki, vagy 20–30 óra közmunka vagy öt napig terjedő közigazgatási elzárás. Amennyiben pedig az elkövetési érték az 1664 hrivnya 0,5–2-szeresét teszi ki, a bírság összege a polgárok nem adózó minimális jövedelmének (17 hrivnya) 100–300-szorosa lehet, esetleg 30–40 óra közmunka vagy egy hónapig terjedő javítómunka (20%-os bérlevonással) vagy 5–10 nap közigazgatási elzárás szabható ki a szabálysértőre.

Egy éven belüli ismételt szabálysértés esetén a polgárok nem adózó minimális jövedelme 300–600-szorosának megfelelő bírság vagy 40–60 óra közmunka vagy egytől két hónapig terjedő javítómunka (20%-os bérlevonással) vagy 10-től 15 napig terjedő közigazgatási elzárás szabható ki.

Az egy év leforgása alatt három vagy több alkalommal kisebb lopásért megbüntetett személyre a polgárok nem adózó minimális jövedelme 600–1000-szeresének megfelelő bírság vagy 15 nap közigazgatási elzárás szabható ki.

Ami mármost azt illeti, mit tehet a polgár, ha a rendőr nem akar jegyzőkönyvet felvenni a kis értékű lopásról, abból kell kiindulni, hogy az Ajtk. 255. cikkelye első bekezdésének 1. pontja értelmében a rendőrség illetékes tisztviselői jogosultak jegyzőkönyvet felvenni az Ajtk. 51. cikkelyében foglalt szabálysértésekről (kivéve a felelős pozíciót betöltő tisztviselők által elkövetett jogsértéseket).

A rendőrség tevékenységét jelenleg a Nemzeti Rendőrségről szóló törvény (Про Національну поліцію) szabályozza, amely szerint a rendőrség köteles átvenni, nyilvántartásba venni és kivizsgálni a bűncselekményekre és közigazgatási jogsértésekre vonatkozó bejelentéseket, valamint azokkal kapcsolatban törvényes határozatokat hozni. Ugyancsak kötelességük a közigazgatási szabálysértések felderítése és megállítása, eljárás lefolytatása olyan közigazgatási szabálysértések esetén, amelyek kivizsgálását a törvény a belügyi szervekre ruházza.

A polgárnak tehát joga van ragaszkodni hozzá, hogy a törvény őre vegyen fel jegyzőkönyvet, vagy írásban indokolja meg, miért nem teszi.

Amennyiben a hatósági személy bármilyen indoklással megtagadja a jegyzőkönyvfelvételt, a polgárnak jogában áll felkeresni a rendőrséget, és ott írásban fel- vagy bejelentést tenni a lopásról. Ehhez ügyvéd segítségét is igénybe veheti.

Az olvasó joggal érezheti úgy, hogy ilyen körülmények között nincs értelme makacskodni a rendőrséggel. Ha azonban idővel kiderül, hogy a lopás nem egyedi eset volt, hanem – esetleg többször is – megismétlődik, a korábbi feljelentések, rendőrségi jegyzőkönyvek még jól jöhetnek. Az Ajtk. 22. cikkelyének 2022. évi 3886-IX. számú módosítása ugyanis megtiltja az ügyben határozni jogosult hatóságnak, azaz a helyi járási-városi bíróságnak, hogy felmentse szóbeli figyelmeztetés mellett a közigazgatási felelősségre vonás alól az ismételt és szisztematikus kisebb lopásokban érintetteket a jogsértés kisebb súlya miatt.

Az Ajtk. 38. cikkelye értelmében az 51. cikkely szerinti jogsértésekért a felfedezésüktől számított hat hónapon belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított két éven belül lehet szankciót kiszabni.       

hk