Számvetés egy születésnap alkalmából

Huszonöt év… Egy negyedszázad… Egy emberöltő… Ennyi idő telt el azóta, hogy megyénk magyar olvasói 2001 januárjának elején egy új magyar nyelvű újság, a Kárpátalja hetilap első példányszámát kaphatták kezükbe. Alkotógárdája, terjesztőhálózata mára szinte teljesen kicserélődött, s jórészt olvasótábora is, hiszen akik akkor szépkorúakként mélyedtek el az oldalakon sorakozó írásokban, azóta jobblétre szenderültek, egykori középkorú olvasói immár nyugdíjasokként, fiatal olvasói pedig középkorúakként forgatják hétről hétre lapjait, míg a hajdani kisgyermekekből mára fiatal olvasók lettek. S maga az újság is sokat változott, hiszen szüksége is van a folyamatos megújulásra, ami viszont nem változott, az a kárpátaljai magyarság szolgálata.

– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) már korábban is szeretett volna lapot indítani, mindig is szó volt róla. Nagyon körbejártuk a dolgot, milyen formában lenne nekünk a legjobb az újság működtetése, végül a kft. forma bizonyult a legmegfelelőbbnek, megalapítottuk a Kárpátalja Kft.-t, s 2001. január 19-én megjelent a Kárpátalja első száma – emlékezik vissza Sepella Erzsébet lapigazgató. – Eleinte még hetente ott voltunk a nyomdában, vártuk a friss számot, mindig újraéltük a csodát. A lap arculatának pedig Milován Sándor (a KMKSZ akkori egyik alelnöke – L. M.) volt a fő alakítója, aki hihetetlenül jó cikkeket is írogatott…

De kik is voltak hetilapunk első munkatársai? Megérdemlik, hogy felsoroljuk nevüket és státuszukat. Sepella Erzsébet lapigazgató, Sztefanyuk Ildikó főkönyvelő, Kacsur Gusztáv főszerkesztő, Beregszászi Anikó szerkesztő, Baráth József, Karmacsi Zoltán, Popovics Zsuzsanna újságírók, Beregszászi Eleonóra felelős titkár, Turóczy Gábor, Tótin Viktória titkár, Grica Csaba fotós, Hnatik-Riskó Márta korrektor, valamint terjesztőkként Halász József, Braun László, Nagy Sándor, Barta Erzsébet, Cap József, Hasuly András, Bányász Imre, Szallár Erika.

Azóta, bizony, sok víz lefolyt megyénk valamennyi folyóján, miközben a Kárpátalja hetilap egyre gyarapodott mind az anyagi felszerelések, köztük a számítógéppark tekintetében, mind a technikai munkatársak, az újságírók és a korrektorok, illetve a terjesztők számát tekintve, és már működése első évtizedében Kárpátalja legnagyobb példányszámú, legolvasottabb lapja lett. A főszerkesztői székben Kacsur Gusztávot 2005. november 30-tól Riskó György követte mint megbízott főszerkesztő, majd 2014-től 2018-ig Molnár Ferenc töltötte be e tisztséget, 2018 óta pedig Darcsi Karolina a lap megbízott főszerkesztője. Időközben pedig nemcsak tartalmát tekintve színesedett az újság – ami az egyik legfontosabb egy lap olvasótáborának a bővítése, illetve megtartása végett –, hanem 2015-től a borítóoldalakat, 2019-től pedig már a belső oldalakat is színesben nyomtatták, s csak a háború szülte árdrágulás miatt váltak ismét fekete-fehér nyomtatásúakká a belső oldalak. Ám az újság ettől még továbbra is „színes”, változatos maradt, s továbbra is működik az online változata is, hogy az internetet böngészve is elérhetőkké váljanak az olvasók számára a cikkek, sőt sok olyan írás is, melyek nem férnek bele a nyomtatott változatba.

A Kárpátalja behatóan foglalkozik az életünket nagyban befolyásoló ukrajnai belpolitika híreivel, illetve elemző cikkeivel segít eligazodniuk az olvasóknak az ukrajnai belpolitika „boszorkánykonyhájában”. Nyomon követte a 2014-ben kirobbant keleti konfliktust is, s tudósít a 2022-ben kitört háború fejleményeiről, újabban pedig a békekezdeményekről is. De ugyancsak kitérünk a külpolitikára is, mind az életünkre kihatással lévő hírekre, eseményekre, mind a nagyvilág történéseire. A lap bemutatja kis magyar közösségünk életének eseményeit, rendezvényeit, köztük az asszimilációnak leginkább kitett Felső-Tisza-vidéki magyarságéit, mint a FELTISZA, illetve az Arany Ősz Kórustalálkozó, melyek a nagy szerepet játszanak a kárpátaljai magyarság egészének, illetve kisebb közösségeinek az összekovácsolásában. Tudósításoknak, riportoknak adott s ad helyet a megmaradásunkért vívott békés harcunk témájában, így a 2010-es években mind elemzésekben, mind interjúkban kitért az akkor meghozott jogszűkítő törvényekre is. Két cikksorozatban mutatta be Kárpátalja magyar közösségeit, az egyikben elsősorban néprajzi vonatkozásban, bemutatva jellegzetes hagyományaikat, melyek őrzése is elősegíti fennmaradásukat, a másikban pedig általános képet adott a közösségek múltjáról és jelenéről, gazdasági, kulturális és politikai aspektusokból. Hasábjain helyet kaptak s kapnak a kárpátaljai magyarság prominens politikai, kulturális, egyházi vezetőivel készült interjúk, melyek kellő bepillantást nyújtanak közéletünk és kulturális életünk alakulásába, s intézményeink, egyházaink helyzetét is bemutatják, mindemellett pedig mezőgazdasági termelőink, valamint szórványközösségeink helyzetével is foglalkozunk.

Különböző rovatok működtek, működnek. Hosszú évek óta működik a Régiók rovat, mely bemutatja a kisebbségi lét kihívásainak hozzánk hasonlóan kitett felvidéki, erdélyi, délvidéki magyarság helyzetét, politikai életét. Egészségügyi, illetve állategészségügyi kérdésekkel foglalkozott Az orvos válaszol és Az állatorvos válaszol rovat. Jogi kérdésekben ad eligazítást Az ügyvéd válaszol rovat. Egészségünk megőrzéséhez nyújt segítséget az Egészségünk rovat, mezőgazdasági kérdésekben nyújt felvilágosítást a Gazdasarok, kertészeti kérdésekben ad tanácsokat a Kertünk rovat. A tudományos ismeretterjesztésről sem feledkeztünk, s ma sem feledkezünk meg. A magyarság és a nagyvilág építészeti örökségét mutatta be Az építész remekei rovat, történelmünk kiemelkedő személyiségeinek életével foglalkozott a Magyarország királyai, fejedelmei, kormányzói, majd a Híres magyarok rovat, s máig helyet kapnak az újság hasábjain történelmi, illetve természettudományos írások.

Kárpátalja, Magyarország és a nagyvilág sportéletének híreire is kitérünk. A sztárvilág eseményeinek pedig éppúgy helyt adunk, mint a nagyvilág színes híreinek. Most, a háborús időkben kiváltképp fontos, hogy életünkbe egy kis vidámságot lopjon a Humorsarok. De a keresztrejtvények kedvelőiről sem feledkezünk meg, s hogy a gyermekekkel is kezdjük megszerettetni a lapot, minden héten új mesével várjuk legfiatalabb olvasóinkat.

Mindent összevetve, a Kárpátalja változatos tematikájával igyekszik minél jobban kiszolgálni a kárpátaljai magyar újságolvasó közönséget, hogy mindenki megtalálja az őt érdeklő cikkeket, s választ találjon az őt foglalkoztató kérdésekre. És mindnyájan várjuk, hogy végre ne kelljen foglalkoznunk a háborúval, hanem helyette kapjon helyet lapunkban is a várva várt békeszerződés…    

Lajos Mihály