Elnökválasztás hadiállapot alatt?

Az ukrajnai elnökválasztásra a hadiállapot feloldása nélkül kerülhet sor – még abban az esetben is, ha megállapodás születik a tűzszünetről. A Bankova, vagyis a kijevi Elnöki Hivatal ezt a forgatókönyvet tekinti a leendő kampány kulcsfontosságú technológiai konstrukciójának – állítja Üveg mögött: Tárgyalások finálé nélkül, választások béke nélkül? című, február 12-én megjelent cikkében a zn.ua.

Korábban a Reuters és a Financial Times is beszámolt az Abu Dzabiban folytatott ukrán–amerikai–orosz tárgyalásokon megvitatott lépések valószínű egymásutánjáról: megállapodáskötés tavasszal, majd elnökválasztás és népszavazás. Volodimir Zelenszkij elnök nyilvánosan megerősítette az események ilyetén alakulásának lehetőségét – emlékeztet a zn.ua. Forrásai szerint jelenleg egy, a béketerv 20 pontján alapuló keretmegállapodásról folyik a vita.

A választás első fordulójára és a béketervről rendezendő népszavazásra június elején kerülhet sor. Ugyanakkor – a portál szerint – még tűzszüneti megállapodás esetén sem oldanák fel a hadiállapotot a választási időszakra. Hivatalosan ez azzal indokolható, hogy meg kell várni ezzel a biztonsági garanciák ratifikálását, és nem lehet „megbízni Putyinban”. A hadiállapot fenntartása ugyanakkor ellenőrzött „kampánykonfigurációt” teremt a kormányzat számára: szoros határidők, korlátozott mozgásszabadság, ellenőrzött információs tér, folytatódik a Jedini novini, az országos televíziós hírcsatornák közös műsorfolyama, az erőszakszervezetek kibővített hatáskörökkel rendelkeznek.

A zn.ua forrásai szerint a Bankova képlete pragmatikus: győzelem egy fordulóban. A szociológiai felmérések azt mutatják, hogy a második fordulóban a hivatalban lévő elnök alulmaradhat potenciális vetélytársaival szemben. Éppen ezért a legfontosabb feladat már az első fordulóban győzelemre váltani a meglévő 50% feletti támogatottságot.

A parlamentben, a Központi Választási Bizottságban és az Elnöki Hivatalban megkérdezett források elmondták, a hadiállapot alatti választások modellezése (a hadiállapotról szóló törvényt módosítanák) csonka kampányformátummal számol, jelentős kockázatokkal bizonyos szavazói csoportok számára. Ilyen csoportok például a külföldön szavazók (a Külügyminisztériumban állítólag már folynak az egyeztetések a titkosszolgálatok részvételével), az ideiglenesen lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a katonák.

A katonák szavazása számít az egyik legkényesebb területnek. A jelenlegi választási törvény speciális szavazókörzetek létrehozását írja elő. Ezt a gyakorlatot alkalmazták 2019-ben is, idézi fel a történteket a zn.ua emlékeztetve, hogy a megfigyelőktől akkor megtagadták a hozzáférést néhány speciális szavazókörzethez Donyeck és Luhanszk megyékben. A hadiállapot és a zárt szavazókörzetekben voksoló több százezer katona miatt a folyamat megszervezése és adminisztrálása kritikus tényezővé válhat – állítja a portál.

A források hangsúlyozzák, hogy nem a törvények direkt megsértéséről van szó, hanem egy sajátos választási architektúra kialakításáról, amely maximálisan alkalmazkodik a hadiállapothoz és a rövid kampányhoz. Egy ilyen modell lehetővé teszi a folyamat irányítását, ugyanakkor felerősíti a bizalom, az inkluzivitás és a továbbiakban az eredmény legitimitásának kérdéseit – állapítja meg a cikk.

Mindezzel párhuzamosan vizsgálják a béketerv támogatásáról rendezendő népszavazás lebonyolítását az első fordulóval egy időben. A kezdeményezés az ukrán féltől származik, nem Washington közvetlen követelése – állítja a zn.ua. A portál szerint a népszavazás és a leendő béke összekötésének meg kell győznie az embereket, hogy arra az egyetlen személyre szavazzanak, aki igyekszik elérni ezt a békét.

Korábban a Financial Times forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij február 24-én bejelentheti az elnökválasztás megtartását májusban, továbbá a népszavazást a lehetséges békemegállapodásról, amely Ukrajna területi integritásának kérdését is érintené. Ezenkívül a cikk megemlíti, hogy az amerikai kormányzat állítólag az ukrajnai választásoktól teszi függővé a biztonsági garanciák megadását.

A cikk megjelenése után a kijevi Elnöki Hivatalban jelezték, hogy a választások megtartása csak a biztonsági garanciák megadása esetén lehetséges. Valamivel később maga az elnök is cáfolta a hírt.

A Politicónak adott interjújában, amelyet a korrespondent.net idézett vasárnap, az államfő jelezte, az ukránok 90%-a nem támogatja a választások megtartását háború idején a jelentős kockázatok és veszélyek miatt. Zelenszkij szerint a választások megtartása csak akkor lehetséges, ha a biztonság garantált, azaz a harcok tartós és tényleges beszüntetése mellett.

(ntk/zn.ua/korrespondent.net)