Garanyi József alkotásaiból nyílt jubileumi kiállítás Munkácson
Ünnepi kiállításmegnyitóval emlékeztek meg Garanyi József születésének 105. évfordulójáról február 26-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A tárlat a kárpátaljai festészet egyik legmeghatározóbb alakjának sokszínű munkásságát tárja elénk, különleges betekintést nyújtva a vidékünk tájait és az itt élő embereket megörökítő művész hagyatékába.
Garanyi József neve fogalom Kárpátalján, de ilyen egységben látni az életművét – a békés tájképektől a karakteres portrékig – még a sokat látott művészetkedvelőknek is tartogatott meglepetéseket. A kiállítás különlegessége, hogy a Beregszászi Városi Tanács gyűjteménye mellett Kovács László magángyűjteményének féltve őrzött darabjai is helyet kaptak a falakon, így egy igazán gazdag válogatást láthat a munkácsi közönség.
„A tárlat különlegessége továbbá, hogy betekintést nyújt a festő sokoldalúságába: a művek különböző technikákkal készültek. Találkozhatunk grafitceruzával, szénnel, vízfestékkel, gouache-sal, olajjal és persze a mesterien használt pasztellekkel készült alkotásokkal is. Ez a gazdag technikai sokszínűség lehetőséget ad arra, hogy mindenki felfedezhesse a művész különböző oldalait, és új perspektívából élvezhesse munkásságát” – emelte ki megnyitóbeszédében Petrusevics Nikolett, a Magyar Ház kulturális menedzsere.
„Az a megtiszteltetés ért, hogy Tarpai József igazgató úrnak köszönhetően fél éven belül immár második alkalommal csodálhatom meg Garanyi József kárpátaljai művész gazdag életművét” – kezdte beszédét Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Gombor Bence konzul.
Emlékeztetett arra, hogy először tavaly nyáron, a beregszászi Horváth Anna Múzeumban találkozott a Bátyú és Beregszász által egyaránt magáénak vallott festő alkotásaival. Külön köszönetet mondott Kovács Lászlónak azért, hogy „megóvta és felújította a birtokába kerülő képeket, és azokat rendszeresen hozzáférhetővé teszi a nagyközönség számára is”. Háláját fejezte ki a Beregszászi Városi Tanácsnak is, amiért a tulajdonában lévő alkotásokat a közönség elé tárta.
Az esten Kopriva Attila festőművész, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke is megosztotta gondolatait, amelyek segítettek elhelyezni Garanyi József munkásságát a kárpátaljai képzőművészet történetében. „Egy olyan embernek a képeit láthatjuk, aki nagyon magas szintű autodidakta művész” – mondta.
Rámutatott: bár Garanyi nem rendelkezett intézményes művészeti végzettséggel, mégis „olyan iskolája volt, mint egy profi művésznek”, hiszen alkotásaiban felfedezhetők a kárpátaljai festőiskola nagy alakjainak hatásai. Kiemelte, hogy a tájképeken elsősorban Boksay József és Kassai Antal hatása érződik, míg a csendéletek kompozícióiban Erdélyi Béla művészetének elemei is visszaköszönnek.
Ugyanakkor hangsúlyozta: Garanyi nem másolt, hanem az említett irányzatok ötvözéséből „saját Garanyi-stílus alakult ki”. Alkotásait a kárpátaljai hagyományok iránti alázat és biztos szakmai tudás jellemzi.
Úgy vélte, Garanyi József tehetsége alapján akár magasabb hivatalos elismeréseket is kaphatott volna, ha közelebb él a művészeti központokhoz, ám ő Beregszászban szerényen, a munkára koncentrálva építette fel pályáját.
A festő életéről és munkásságáról Kovács László műgyűjtő beszélt, aki a legtöbb kiállított festménynek egyben tulajdonosa is.
„Mi Garanyi Jóska bácsival nagyon jó barátságban voltunk. A barátságunk több mint harminc évvel ezelőtt kezdődött” – emlékezett vissza. Elmondta, hogy a Bereg Alkotóegyesület elnökeként rendszeresen szerveztek kiállításokat, amelyeken Garanyi József – az egyesület tiszteletbeli tagjaként – szintén részt vett, alkotásai gyakran szerepeltek a tárlatokon.
A köszöntők után a résztvevők Liana Pritska hegedűjátékát hallgatva ismerkedhettek meg a kiállított festményekkel.
A tárlat március végéig látogatható a Munkácsy Mihály Magyar Házban 8.00 és 17.00 óra között (közép-európai idő szerint). A belépés díjtalan.
Kun Viktória
