A vöröshagyma termesztése szabadföldön (2.)

A vöröshagyma szabadföldi termesztésével foglalkozó cikksorozatunk folytatásában a dughagyma előállítását, valamint a dughagymáról történő vöröshagyma-termesztést mutatjuk be.

A könnyen cserepesedő talajokon a hagymamag kelése gyakran bizonytalan, ami megnehezíti az egyenletes állománysűrűség kialakítását. Ilyen talajadottságok mellett az étkezési vöröshagyma termesztésére célszerűbb a dughagymás technológiát alkalmazni.

A dughagyma előállítása

A dughagymáról való termesztéssel két év alatt kapunk étkezési vöröshagymát. Az első évben állítjuk elő a következő évben továbbszaporításra alkalmas kis méretű hagymákat, a dughagymákat. A dughagymatermesztésre kiválasztott területnek gyommentesnek, egyenletes felszínűnek, jó szerkezetűnek kell lennie. A vetést kora tavasszal, március elején–közepén végezzük el, amikor a talaj felszikkad, és lehetővé válik a magágy előkészítése. A vetés mélysége 2-3 cm legyen. Leggyakrabban 25 cm a sortávolság, 5 cm a tőtávolság, mindez ötsoronként ágyásokba rendezve, s az ágyásokat 50 cm-es művelési út választja el egymástól. A szükséges vetőmagmennyiség 100–120 kg hektáronként. A vetés után a hengerezés nem maradhat el.

A dughagyma legfontosabb ápolási munkája a gyomirtás: a lomblevelek megjelenése után 2-3 alkalommal van szükség mechanikai vagy vegyszeres gyomirtásra. A betakarítás időpontját a hagyma lombjának megdőlése, száradása jelzi, ami általában július második felében következik be. A betakarított hagymát azonnal vigyük jól szellőző helyre. A várható termés 15–20 t/ha.

A száraz, érett dughagymát különböző célokra használják. A dughagymák osztályozását speciális rostákkal végzik. A piklesz osztályba sorolt hagymákat nem hőkezeljük, ezeket zöldhagyma előállítására, hajtatásra használjuk, míg a zsika méretű dughagymát akkor használják fel, ha dughagymahiány van. Az I–III. osztályba sorolt dughagymákat hőkezeljük. A hőkezelésre a virágrügyek képződésének és a magszár megjelenésének megakadályozása miatt van szükség.

A dughagyma osztályba sorolása és hőkezelése

A hőkezelt dughagymát 5 nap alatt 19-20 °C-ra lehűtjük, és ezen a hőfokon tartjuk a kiültetésig.

Dughagymáról való termesztés

A dughagyma előállítása után a második évben termesztjük az étkezési hagymát. A dughagyma kiültetéséhez hasonló terület, talaj, gyommentesség szükséges, mint a magról vetett hagyma termesztéséhez. A dughagymáról nevelt hagyma kötöttebb talajokon is jó eredményt ad, és öntözés nélkül is elfogadható terméseredményt nyújt. Fontos megemlíteni, hogy a dughagymáról ültetett hagyma szintén magas terméshozammal hálálja meg az öntözést. A dughagyma kiültetése később kezdődik, mint a magvetés, így a kiültetést áprilisra tervezzük. Az ültetést a kisebb méretű hagymákkal kezdjük. Az ültetési mélység 3–5 cm, a sortávolság 25–30 cm. A kiültetett dughagymák száma a mérettől függően folyóméterenként 12–20 db, így a kiültetett dughagyma mennyisége kb. 1,5-2 t/ha.

A dughagymáról nevelt vöröshagyma ápolási munkái megegyeznek a magról termesztett vöröshagyma ápolási munkáival. A gyomirtást a vegyszeres és mechanikai műveletek kombinációjával végezhetjük eredményesen. A talajápolást kettős céllal végezzük: a mechanikai gyomirtás műveleteként és a talaj lazítására, hogy a tömődöttséget elkerüljük. Az öntözést kb. 20-30 mm-es vízadagokkal, 1-3 alkalommal biztosítsuk az időjárástól függően június közepéig.

A tárolásra szánt, dughagymáról termesztett vöröshagymát – a magról vetett hagymához hasonlóan – két menetben takarítjuk be. A háromnegyed részben megdőlt, már száradni kezdő hagymát kiemeljük a talajból, s az időjárástól függően 7–10 napig renden utóérlelhetünk.

A várható termés öntözés nélkül 20–25 t/ha, öntözéssel 10 t-val több termést is kaphatunk.

Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa