A kárpátaljai magyar irodalom múltja és jelene

Március 7-én, egy nappal a nemzetközi nőnap előtt Budapesten a Háló Közösségi és Kulturális Központban tartották meg a Költészet és valóság című rendezvénysorozat legújabb találkozóját. Török Nándor kiváló költő – aki Felvidék szülötte –, a rendezvény ötlet- és házigazdája találta ki, hogy 2026 tavaszán, már csak az érintettségből kifolyólag is, a határon túli magyar irodalom lesz a téma. Ezúttal Kárpátalja volt a középpontban, ugyanis a meghívott vendég Lengyel János Beregszászban született író, újságíró, történész volt, aki A kárpátaljai magyar irodalom múltja és jelene címmel tartotta meg előadását. A kárpátaljai költők verseit Katzler Hilda költő, a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat szerkesztőségi tagja előadásában hallhatta a szép számú közönség.

Török Nándor a bevezetőjében Balla László egyik verséből idézett. Lengyel János, aki a Kárpátalja című hetilap Versajánló rovatát vezeti, Balla László és Kovács Vilmos életrajzán és munkásságán keresztül ismertette az elcsatolt terület magyar nyelvű irodalmának történetét, fontosabb szerzőit, műveit, kiadványait, történéseit. Az előadás íve a szovjet megszállástól napjainkig ért, érintve a Kárpáti Kiadót, a Kárpáti Igaz Szót, az Együtt folyóirat indulását, a Forrás Stúdiót, a József Attila Irodalmi Stúdiót, a Hatodik Síp és a Pánsíp című folyóiratokat, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságot stb. Az előadó a saját életéből is felelevenített néhány mozzanatot, könyv- és egyéb olvasmányélményeit. Az előadást színesítendő, Katzler Hilda Kovács Vilmos és Vári Fábián László verseiből olvasott fel. Zárásként a Kovács Vilmos Verecke című közismert költeménye hangzott el.

A Költészet és valóság című rendezvénysorozat estjei mindig két részből állnak. A meghívott előadó után a közönség soraiban helyet foglaló költők következnek. A gyakorlat az, hogy mindenki hoz magával egy, lehetőség szerint az alkalomhoz, a témához illő verset, akár sajátot is. A közelgő nőnappal és a háborúval foglalkozó költemények mellett elhangzottak Dupka György, Horváth Sándor és Vári Fábián László művei is. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhány felolvasót: Vaskó Ági, Erdődy Gábor, Kránitz Laura, Jousse Erzsébet, Marczinka Csaba, Tatár Rózsa, Sajtos Orsi, Turbók Attila és mások.

A hagyományok szerint a rendezvény után a társaság átvonult a közeli Puskin Presszóba, hogy immár kötetlen formában folytassa az eszmecserét.

Tudósítónk