Mit építhetünk engedély nélkül a telken?

„Érdekelne, hogy jelenleg mit építhetünk engedély nélkül a telkünkön? Például mi a helyzet az összeszerelhető fémgarázzsal?”

– A kérdést szabályozó dokumentum az építési engedélyt és műszaki átadást (azaz üzembe helyezést) nem igénylő építési munkálatok jegyzéke («Перелік будівельних робіт, які не потребують документів, що дають право на їх виконання, та після закінчення яких об’єкт не підлягає прийняттю в експлуатацію», затверджено постановою Кабінету Міністрів України №406 від 07. 06. 2017 року).

A jegyzék 1. pontja a nem engedélyköteles munkák közé sorolja a lakóépületek és lakóhelyiségek, valamint nem lakáscélú házak, épületek, építmények, továbbá azok helyiségei átalakításával és áttervezésével kapcsolatos munkákat, amelyek kivitelezése nem igényel beavatkozást az elválasztó-, valamint tartószerkezetekbe és/vagy a közös használatú műszaki rendszerekbe – azon objektumok vonatkozásában, amelyek a következmények (felelősség) szerinti besorolás alapján a nem jelentős (СС1), közepes (СС2) és jelentős (СС3) következményekkel járó objektumok közé tartoznak. A besorolással kapcsolatban részletesebben lásd: ДСТУ 8855:2019 Будівлі та споруди. Визначення класу наслідків (відповідальності)!

A 2. pont alapján nem engedélyköteles az épületeken, építményeken az építési előírásoknak megfelelően, a teherhordó szerkezetek bolygatása nélkül elvégzett tetőcsere.

A 3. pont a nem engedélyköteles munkák közé sorolja az alábbi belső rendszerek rekonstrukcióját, nagyjavítását, műszaki korszerűsítését:

• fűtés, beleértve a fűtési pontok berendezéseinek telepítését vagy cseréjét, a fűtési rendszer vezetékeinek cseréjét, a fűtési rendszerek kiegyenlítését, a kiegyenlítő szelepek és/vagy fogyasztásmérők felszerelését, a fűtési rendszerek típusának cseréjét egycsövesről kétcsövesre és/vagy függőlegesről vízszintesre, a fűtőberendezések beszerelését és/vagy cseréjét, a fűtőberendezések automata hőmérséklet-szabályozóinak felszerelését a helyiségekben, az elosztóberendezések és egyéb, a hőenergia szabályozására és a fogyasztás mérésére szolgáló berendezések felszerelését és cseréjét;
• szellőzés;
• vízellátás és vízelvezetés, beleértve a csővezetékeket is;
• az épületek és építmények működését biztosító erős- és gyengeáramú rendszerek.

Ugyancsak az engedélyezést nem igénylő munkák közé sorolja a jegyzék a meglévő nyílászárók cseréjét, a műszaki hálózatokhoz való csatlakozást és bekötést az adott épület műszaki feltételeinek megfelelően.

Témánk szempontjából lényeges a 6. pont, amely kimondja, hogy nem igényelnek építési engedélyt és műszaki átadást a földrészlegen alapozás nélkül megvalósuló ideiglenes épületek és építmények, beleértve a fészereket, pavilonokat, sátrakat, színeket, lépcsőket, felüljárókat, nyári zuhanyzókat, melegházakat, garázsokat, valamint fúrt és ásott kutakat, öblítős vécéket és latrinákat, derítőgödröket, felületburkolatokat, kerítéseket, nyitott és fedett medencéket, pincéket, pincelejáratokat, kapukat, aknákat, teraszokat, tornácokat.

Tehát amennyiben valaki „alapozásként” megelégszik egy réteg zúzott kővel, esetleg egy sor téglával, s a garázs bármikor elbontható és felállítható az udvar egy másik sarkában, az építése nem engedélyköteles. Ha azonban a földbe mélyesztett betonkoszorút öntünk, s arra téglafalakat húzunk fel, ahhoz hatósági engedély szükséges.

A 7. pont értelmében az üzleti tevékenység céljait szolgáló ideiglenes építmények elhelyezése sem engedélyköteles, amennyiben A városfejlesztési tevékenység szabályozásáról szóló törvény (Закон України «Про регулювання містобудівної діяльності») 28. cikkelyével összhangban történik. E törvény szerint ideiglenes kereskedelmi, háztartási, szociokulturális vagy egyéb rendeltetésű vállalkozás céljából emelt építménynek minősül az egyszintes, könnyűszerkezetes, az építési termékekre, épületekre, építményekre vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott alapvető követelmények figyelembevételével készült építmény, amelyet alapozás nélkül telepítenek. Az ilyen építménynek lehet zárt, emberek ideiglenes tartózkodására szolgáló helyisége (legfeljebb 30 négyzetméteres pavilon).

A 8. pont értelmében nem szükséges engedélyeztetni az épületek, építmények bontását, amennyiben ezt nem követi építés, illetve nem minősül előkészítő munkának, s ha más épületek, építmények sérelme nélkül oldható meg.

Nem igényel engedélyezést az akadálymentesítés (11. pont).

Engedély nélkül telepíthetők távközlési műszaki eszközök, antennaszerkezetek épületekre, építményekre, valamint a meglévő földi merevítős árbócokra és tornyokra (12. pont); vészhelyzetek korai észlelésére és a lakosság figyelmeztetésére szolgáló automatizált rendszerek, tűzvédelmi rendszerek és elemeik, belső és külső tűzvédelmi vízvezetékek, épületek és építmények villámvédelmi rendszerei, a robbanásveszélyes gázkoncentráció automata érzékelői (14. pont).

Ugyancsak ide sorolhatók az üzembe helyezett lakóépületek hőszigetelési munkái (falak, tető, tetőtér, alagsor, pinceszint), amelyek nem igényelnek engedélyeztetést, ha a következmények (felelősség) szerinti besorolás alapján az épületek a nem jelentős (СС1) és közepes (СС2) következményekkel járó objektumok közé tartoznak (23. pont).

Egy kormányrendelet értelmében idén januártól a napelemek elhelyezése, naperőmű kialakítása az épület tetőzetén, falain, illetve az erőművi berendezések cseréje sem igényel engedélyeztetést (32. pont), bár szakember által elvégzett állagfelmérést említenek a dokumentumhoz fűzött megjegyzések.

Figyelem! A fentebb ismertetett kivételek az engedélyeztetési kötelezettség alól nem vonatkoznak a kulturális örökségnek minősülő objektumokra. Másfelől a legtöbb nem engedélyköteles objektumra is vonatkoznak bizonyos építési normák, amelyeket a kivitelezéskor be kell tartani (lásd az állami építési szabványokat!). Ez még egy olyan látszólag hétköznapi konstrukcióra is érvényes, mint amilyen a kerítés vagy az összeszerelhető garázs.

Szem előtt kell tartanunk a földrészleg beépítésére-fejlesztésére vonatkozó szabályokat is. Ilyen követelmény például, hogy bármilyen építmény és a telekhatár között legalább egy méter távolságot kell hagyni. A víz a tetőről vagy a csatornából nem folyhat a szomszéd telkére stb. (Részletesen e témáról lásd: ДБН Б.2.2-12:2019 «Планування і забудова територій»!) A vonatkozó rendelkezések megsértéséért a hatóságok kötelezhetik önt a garázs elbontására.

hk