Nigriny Edit-emlékkiállítás az ungvári főkonzulátuson

Életem játék volt csupán címmel nyílt meg a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Munkácsy Mihály-emlékplakettjével kitüntetett Nigriny Edit (1951–2024) festő, grafikus, dekoratőr születésének 75. évfordulója alkalmából megrendezett tárlata Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.

Az ünnepélyes megnyitón, melyre március 17-én került sor, Albertné Simon Edina konzul üdvözölte a megjelenteket és elmondta: olyan festő, grafikus alkotásaiból nyílik tárlat, akinek életműve ismételten megmutatja, hogy Kárpátalja bővelkedik értékes, tehetséges művészekben, akikre méltán lehetünk büszkék.

– Nigriny Edit tehetsége már egészen kisgyermekkorában megmutatkozott, részt vett alkotótáborokban, és számos helyen kiállították munkáit. Nagyszerű mesterei voltak, és vidám, játékos alkotásai derűt sugároznak, vidámságot csalnak a lelkünkbe, amire a mai nehéz időszakban mindannyiunknak nagy szüksége van. Sajnos nagyon korán elveszítettük őt, de mai emlékkiállításunkkal szeretnénk tisztelegni munkássága előtt és őrizni emlékét – jegyezte meg a diplomata.

Bacskai József főkonzul köszöntőjében kiemelte, külön öröm, hogy erre a rendezvényre a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan kerül sor, hisz az elmúlt napokban Magyarországon és szerte a világban a magyarság az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulójára emlékezett, ahogyan itt, Ungváron is.

– Ezen a napon a szabadságot ünnepeljük, azt a napot, amikor a függetlenségre vágyó magyar nép megmutatta erejét. Minden évben megemlékezünk a forradalom és szabadságharc hőseiről, tetteikről, felidézzük emléküket, őrizzük örökségüket, és összegezzük a történelem máig tartó tanulságait. Nigriny Edit festő, grafikus szintén a napokban, március 11-én ünnepelte volna 75. születésnapját – közölte a főkonzul és kitért arra, hogy munkássága előtt tisztelegve a művésznő férjével, Szabolccsal közösen rendezték meg a tárlatot.

A házaspár 1971-ben ismerkedett meg, és több mint ötven közös évet töltöttek együtt nagy szeretetben és harmóniában. Nigriny Edit a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének egyik alapító tagja, az ungvári magyarság és a művészközösség egyik mozgatórugója volt.

– Műveiből az élet szeretete, az emberi jóság és a derű sugárzik. Munkásságát egész életében az őszinte emberi kapcsolatok és a szeretet irányította. Jó kedélyű, optimista életszemléletű embernek jellemzik, akik ismerték, hiszen mindenben a pozitívumot kereste. „Tudatosan nem használok sötét színeket, én az életöröm és a boldogság, a derű, a jó hangulat híve vagyok, ezt szeretném a nézőközönségem elé tárni” – vallotta egy vele készült beszélgetésben – jegyezte meg Bacskai József és elmondta, kollégáival örülnek, hogy az alkotások egy nagyon intenzív, feladatokkal teli időszakban több héten keresztül színt hoznak a hétköznapjaikba.

Nigriny Edit munkásságát méltatta Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési főosztály vezetője, aki számára a kiállítás új felfedezést jelentett.

– Nem csupán egy alkotói személyiséget, hanem egy embert ismerhettem meg. Minden kiállításon keresem azt az alkotást, amely leginkább megszólít – jegyezte meg és köszönetet mondott a szervezőknek az ilyen rendezvényekért.

– Főkonzulátus különleges, váratlan tárlatokat szervez. A mostani családias, csendes emlékkiállítás. Az emlékezet fontos, emberré tesz – emlék nélkül az ember biológiai termék. A képeken azt a hatalmas szeretetet látjuk, amelyet az alkotó a munkáiban hagyott ránk. Érezhető az a lelkesedés, amellyel minden egyes művét alkotta. Ha az emlékezés a múlt felé irányul, akkor a szeretet mindig a jövő felé mutat. Amennyi szeretetet adunk szét mások felé, annyi marad meg belőlünk. Nigriny Edit esetében ez a szeretet nemcsak a családjában él tovább, hanem az itt kiállított alkotásokon is megtapasztalható – hangsúlyozta Mihajlo Prijmics művészettörténész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektora.

A megnyitón sok barát, ismerős és egykori évfolyamtárs is jelen volt, akik az Ungvári Művészeti Szakközépiskolában Nigriny Edittel együtt tanultak.

Ivan Gyidik, Ukrajna érdemes festőművésze, a Képzőművészek Nemzeti Szövetsége Kárpátaljai Szervezetének tagja, Réthi János festőművész, grafikus és Petro Hodanics író, Ukrajna Érdemes Népművésze az egykori osztálytársak nevében szólt, akik a mai napig tartják a kapcsolatot évfolyamtársaikkal: Rivnéből Vaszil Naumeccel, Lembergből Sztepan Szokorinszkijjel és a távoli Argentínából Mária Daniljukkal.

– Nemcsak osztálytársak voltunk, egy padban ültünk. Azt mondani, hogy hiányzik, kevés, valóban nagyon hiányzik. Editke optimista, rendkívül kedves, aktív ember volt. A tanulmányok befejezése után is tartottuk a kapcsolatot és együtt vettünk részt kiállításokon – mondta Ivan.

– A művészek abban különböznek másoktól, hogy nem tűnnek el nyomtalanul: maradandó nyomot hagynak maguk után. Ezeket a képeket nézve ma is ugyanazt az Editkét látom, akit 1963 óta ismertem, amikor Bakonyi Zoltán csoportjába jártunk, majd 8-an felvételt nyertünk a művészeti iskolába – emlékezett vissza Petro Hodanics.

Nigriny Szabolcs nyugalmazott újságíró köszönetet mondott a kiállítási lehetőségért és meghatódottan beszélt néhai feleségéről, Editről, többek között arról, hogy a művésztársak érdeklődtek a különleges technikája iránt, de ő csak annyit mondott: ez nem percek vagy órák munkája, napokig dolgozott egy-egy képen, majd egyszer eljön az idő, amikor elárulja.

– Sajnos erre már nem kerülhetett sor. Ma is gyakran gondolok Editre, sajnos most már meg kell elégedni azzal, amit ránk hagyott. Nézzük ezeket a képeket, és emlékezzünk rá együtt – zárta gondolatait Nigriny Szabolcs.

Az elsősorban grafikai alkotásokból álló tárlat előzetes egyeztetés után április 7-ig tekinthető meg.

rv