Hagyományainkat őrizve – virágvasárnapi kézműves-foglalkozások Tiszacsomán
Tiszacsomán újra bebizonyosodott, hogy az összefogás valódi közösségi élményeket teremt. Virágvasárnap délutánján a kultúrházban megrendezett húsvétváró kézműves-foglalkozás ismét lehetőséget adott arra, hogy kicsik és nagyok együtt éljék meg az ünnepi készülődés örömét.
Az immár negyedik alkalommal megtartott esemény nem csupán egy délutáni program volt a sok közül, hanem élő példája annak, hogyan lehet a hagyományokat megőrizni, új tartalommal megtölteni és a fiatalabb generációk számára is vonzóvá tenni. A szervezők – a Tiszacsomai Kultúrház és a helyi görögkatolikus egyházközség – ezúttal is arra törekedtek, hogy a résztvevők az alkotás szépsége mellett betekintést nyerjenek a húsvéti népszokások világába is.
A jelenlévőket Reskó-Papp Angéla, a helyi kultúrház vezetője köszöntötte, aki beszédében kiemelte a közösségi összefogás és a hagyományőrzés jelentőségét. Mint fogalmazott, örömmel tölti el, hogy a település lakói fontosnak tartják az ilyen alkalmakat, érdeklődnek szokásaink iránt, és aktívan részt vesznek a közös programokban. „A rendezvény egyik legfontosabb üzenete, hogy az alkotás igazi értéke a közösségben rejlik: együtt lenni, közösen készíteni valamit, majd olyan tárgyakat hazavinni, amelyek az ünnep során is helyet kapnak a családok mindennapjaiban” – hangsúlyozta Reskó-Papp Angéla.
A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a legfiatalabbak bevonására. A koronavírus-járvány időszakától ugyanis sok helyen háttérbe szorult a locsolkodás hagyománya, így a gyerekek egy része már kevésbé ismeri ezt a szokást. A legkisebbek verses-dalos összeállításukkal ízelítőt adtak a locsolózás hangulatából, míg a Bokréta hagyományőrző csoport – újonnan varrt viseletekben – szatmári táncokkal lépett színpadra.
Ezt követően kilenc különböző kézműves-foglalkozás várta az érdeklődőket, akik a hagyományos húsvéti mesterségek sokszínűségével ismerkedhettek meg. A szervezők tudatosan törekednek arra, hogy minden évben egy-egy újabb kárpátaljai tájegység hagyományait mutassák be. Míg tavaly a salánki hímes tojások készítése került középpontba, idén a beregi karcolt tojások díszítésével ismerkedhettek meg a résztvevők.
A foglalkozások sokszínűsége jól tükrözte a húsvéti népi kultúra gazdagságát: a berzselt és karcolt mintás tojások mellett készültek vajbáránykák, nemezelt díszek, mézeskalácsok, csuhéból formált nyuszik és virágok, valamint tojáshéjba öntött és sodort méhviasz gyertyák. A legkisebbek sem maradtak ki az alkotás öröméből: ők hagyományos népi motívumokkal díszített húsvéti dekorációkat, asztal- és ajtódíszeket készítettek. A kézműveskedés ideje alatt a szervezők süteménnyel és meleg teával kínálták a megjelenteket.
A nap végére nemcsak szebbnél szebb alkotások születtek, hanem megerősödött az a közösségi élmény is, amely az ilyen alkalmak valódi értékét adja. A résztvevők örömmel vitték haza a saját készítésű díszeiket, amelyek húsvétkor otthonaik ékei lesznek – és egyben emlékeztetnek arra, hogy a hagyományok akkor maradnak élők, ha közösen éljük meg és adjuk tovább azokat.
A rendezvény megvalósítását a Csoóri Sándor Alap támogatta, amely évek óta fontos szerepet vállal a népi kultúra és a hagyományőrzés támogatásában.
CsA
