Tudományos konferencia II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke tudományos konferenciát szervezett II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából 2026. április 8-án az Apáczai Csere János Könyvtárban.

A konferencia ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét, ahol az egyetem vezetősége és a meghívott vendégek hangsúlyozták II. Rákóczi Ferenc történelmi jelentőségét, valamint azt az örökséget, amely a mai napig meghatározza a magyar nemzeti identitást.

Az esemény kezdetén Csatáry György, egyetemi oktató köszöntötte a résztvevőket. Ezután Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője szólt a megjelentekhez, aki beszédében aláhúzta: „Ez az esemény szervesen illeszkedik abba a nagyszabású rendezvénysorozatba, amellyel intézményünk tiszteleg II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulója előtt. Rákóczi kultusza az általa vezetett szabadságharc maradandó öröksége. Nem pusztán hadvezér volt, hanem nemzeti hős, aki a szabadság eszményét, az önfeláldozást, a kitartást és a meg nem alkuvást testesíti meg. Számos olyan történelmi személyiség emlékét őrizzük, akik az egész magyar nemzet számára irányt mutattak, ugyanakkor egy-egy térséghez is szorosan kötődtek. Kárpátalja esetében ez a kötődés különösen erős, hiszen Rákóczi életútja és tevékenysége e vidékhez is elválaszthatatlanul kapcsolódik. A szabadságharc öröksége inspirációt jelentett a későbbi nemzeti mozgalmak számára, hozzájárulva a magyar államiság eszméjének továbbéléséhez, és megalapozva a későbbi nemzetépítő törekvéseket.”

A diplomata után Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora mondta el gondolatait a tudományos konferenciáról: „Valójában ma már egyre világosabban látjuk, hogy a történelmi eseményekről alkotott képünk folyamatosan formálódik. Nemcsak változik, hanem új forrásokkal, korszerű kutatási módszerekkel és új kérdésfelvetésekkel is gazdagodik. Éppen ezért a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem számára kiemelten fontos, hogy a vidékünkre jellemző Rákóczi-kultuszt ápolja és továbbörökítse. Fontosnak tartjuk II. Rákóczi Ferenc alakjának és a szabadságharc történetének minél árnyaltabb megismerését. Ennek jegyében rendezzük meg évről évre a Rákóczi Napokat, és ezért támogatjuk örömmel e tudományos konferencia megszervezését is. Mi, kárpátaljaiak szeretjük úgy gondolni, hogy Rákóczi számára a mai Kárpátalja nem csupán hadműveleti terület volt, hanem otthont is jelentett. A hagyomány szerint – amely inkább a kollektív emlékezet része, mintsem szigorúan vett történeti tény – a szabadságharc bukása után, amikor a fejedelem emigrációba kényszerült és Lengyelország felé indult, a Vereckei-hágónál még egyszer visszatekintett és búcsút vett hazájától. A tudomány és az oktatás küldetése ma Kárpátalján is az, hogy a tehetség és az elhivatottság itthon maradjon, és itt találjon kibontakozási lehetőséget. Az egyetemünkön azon dolgozunk, hogy aki színvonalas felsőoktatásra vágyik, annak ne kelljen elhagynia szülőföldjét, hanem itt, helyben találhasson otthonra és jövőre. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem közössége ma is azon munkálkodik, hogy a tudás és a szív ne elvándoroljon, hanem gyarapítsa és erősítse ezt a vidéket.”

A köszöntők után a szakmai program során kárpátaljai és külföldi kutatók mutatták be legújabb eredményeiket. Az előadások érintették többek között a Rákóczi-kori politikai és gazdasági viszonyokat, az egyházi élet szerepét, a szabadságharc katonai eseményeit, valamint a korszak társadalmi és diplomáciai összefüggéseit. Külön figyelmet kaptak a kárpátaljai vonatkozások, amelyek révén a résztvevők közelebb kerülhettek a régió történelmi szerepéhez. A konferencia előadói között egyetemi oktatók, kutatók és levéltári szakemberek is szerepeltek, akik különböző nézőpontokból világították meg a korszakot. Az előadások sokszínűsége lehetőséget teremtett a párbeszédre és a tudományos diskurzus elmélyítésére.

A rendezvény zárásaként könyvbemutatóra is sor került, ahol egy frissen megjelent forráskiadványt ismertettek. A kötet, mely Mándrik Iván és Csatáry György tollából született, a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó levéltári dokumentumokat teszi hozzáférhetővé, új perspektívát kínálva a korszak kutatásához.

A konferencia nemcsak tudományos szempontból bizonyult jelentősnek, hanem közösségi élményt is nyújtott, erősítve a történelmi múlt iránti érdeklődést és a nemzeti emlékezet ápolását.

LI